Mégsem özönlenek a felvételizők a Színház- és Filmművészeti Egyetemre - nyilvánosak az idei felvételi statisztikák.
Ahogy az a felvi.hu statisztikáiból látható, idén 1262-en jelentkeztek az egyetemre. Ez a szám tavaly 1390 volt.
Ez önmagában beszédes számpár, hiába állította a hivatalos statisztikák megjelenése előtt Vidnyánszky Attila egy interjújában, hogy idén többen felvételiznek a modellváltásra kényszerített intézménybe, mint tavaly. Az egyetemre egyébként 2021-ben 1827 jelentkezés érkezett összesen (de itt tudni kell, hogy egy felvételiző több szakot is megjelölhet), a valós jelentkezőszám 1262, ebből 981 elsőhelyes jelentkezés. Tavaly 1390-an jelentkeztek az egyetemre és 82 hallgatót vettek fel.
Még beszédesebb azonban, ha azt is hozzátesszük, hogy idén több szak indul az egyetemen (a tavalyi 7-hez képest 16) - emelte ki a hvg.hu korábban -, amelyekre összesen legfeljebb 125 hallgató nyerhet felvételt. 2019-ben voltak hasonlóak a számok: akkor 128 felvételizőt vettek fel, ekkor 2035-en felvételiztek az SZFE-re. Így az idei számok komoly visszaesést jelentenek.
Kevesebb a felvételiző, sokan elmennek
A felvételizők közül sokan kivárnak vagy nem is felvételiznek az "új" SZFE-re. Ahogy korábban végzős középiskolások a kuratórium elnökének szóló levelükben írták: normális körülmények között ők most felvételiztek volna az egyetemre, és csak azért nem mennek külföldre, mert itthon szeretnének alkotni. "Most tanácstalanul állunk, várva a csodát, a hírt egy másik, alternatív Színműről, ahol azzal foglalkoznánk, amivel érdemes: a művészettel, nem a politikával".
Eközben a jelenlegi hallgatók közül sokan már döntöttek. A Freeszfe Egyesület közleményéből kiderült, hogy külföldi egyetemek veszik át a korábbi SZFE-s diákokat. Az Emergency Exit programban, amit az egyesület szervez, százötven SZFE-s hallgatónak már biztosan nem kell lemondania képzéséről és diplomájáról akkor sem, ha az intézmény átalakítása után nem szeretnének az SZFE-n diplomázni. A tervek szerint az egyetemek elismerik majd az eddig megszerzett krediteket és a hallgatók mestereikkel folytatott további munkát is. Egy belső felmérés alapján még ennél is többen élnének a lehetőséggel, ezért továbbra is folynak tárgyalások más egyetemekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
