A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumának elnöke korábban azt mondta, a tanárok beszélték le a diákokat arról, hogy felvételizzenek a Színműre. A középiskolások egy csoportja most erre a kijelentésre válaszolt.
Mi azok a drámatagozatosok vagyunk, akiket Ön szerint "agitáltak a tanárok", hogy ne menjünk a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Most azt érezzük, nemhogy kötelez a szolidaritás, de válaszolni akarunk Önnek a kételyek eloszlatása végett
- így kezdődik az a nyílt levél, amit tizenkét középiskolás Vidnyánszky Attilának címzett, miután a kuratórium elnöke azt állította, a felvételi előtt álló diákokat a tanáraik győzködték arról, hogy ne jelentkezzenek a Színművészetire. A bejegyzést a hvg.hu szúrta ki.
Ahogy a diákok írták, normális körülmények között ők most felvételiztek volna az egyetemre, és csak azért nem mennek külföldre, mert itthon szeretnének alkotni. "Most tanácstalanul állunk, várva a csodát, a hírt egy másik, alternatív Színműről, ahol azzal foglalkoznánk, amivel érdemes: a művészettel, nem a politikával".
Az átalakítással elvették tőlünk az egyetlen olyan továbbtanulási lehetőséget, ami még független művészi értékeket képviselt, ahol tere volt a fantáziának, a szabadságnak: és ami sok évig mindannyiunk álma volt. Most nincs hová felvételizni, hiszen ezen kívül nem létezik színművészeti felsőoktatás Magyarországon
- írták az ország három legnevesebb, drámaszakot is indító középiskolájában tanuló diákok, akik hozzátették: "Mi, az aláírók idén nem felvételizünk. A mi döntésünk volt, senki nem befolyásolt, a nevünket ezért vállaltuk. De mindhárom iskola mindegyik diákjának nevében beszélünk".
A teljes bejegyzést itt nézhetitek meg:
NYÍLT LEVÉL VIDNYÁNSZKY ATTILÁHOZA február 25-i, Magyar Nemzetben megjelent videónyilatkozatának margójáraTisztelt...
Közzétette: Gábor Bolla – 2021. március 3., szerda
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
