Felvételi kisokos: mit jelent az a sok betű a képzések mögött?

Akár most, a keresztféléves felvételi időszakban, akár jövőre jelentkeztek felsőoktatásba, van néhány rövidítés, amit érdemes megjegyeznetek. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.

  • Eduline

A, O, F, M - képzési szint

A: ha a "képzési szint" nevű oszlopban ezt látjátok, akkor azt jelenti, hogy alapszakról, vagyis BA- vagy BSc-képzésről van szó. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi bizonyítvány.

O: azaz osztatlan mesterképzés. Ezek olyan szakok, amelyeket a bolognai rendszer bevezetésekor nem választottak ketté alap- és mesterképzésre, hanem maradtak öt-hat évesek. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések. Ahhoz, hogy ilyen képzésre jelentkezzetek, szintén érettségire van szükségetek.

F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Ezekkel a képzésekkel felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni, ugyancsak érettségit követően. Ha pedig később az adott képzési terület alapképzési szakján tanultok tovább, a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditekből legalább 30 kreditet el kell ismernie az intézménynek.

M: mesterszak, vagyis MA- vagy MSc-képzés, amire az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.

N, E, L, T - munkarend

N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, munkanapokon szervezik meg.

E: az esti munkarendben a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerülhet sor.

L: levelező munkarend. Az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, hétvégéken vagy legfeljebb kéthetenként munkanapokon tartják.

T: távoktatás. A konzultációkat általában havonta tartják, vagyis jóval kevesebb órán kell részt venni, mint a nappali, az esti vagy a levelező tagozaton.

A, K - finanszírozási forma

A: az "A" betű az államilag finanszírozott képzésekre utal, azaz azokra, ahol nincs tandíj. Viszont alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.

K: önköltséges képzés. Vagyis félévente meghatározott összeget fizetni kell a tanulásért.

Eldöntöttétek, hogy hova és melyik szakra szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin? Akkor itt megnézhetitek a jelentkezés menetét lépésről lépésre.

Miért jár pluszpont a keresztféléves felvételin?

Érdemes utánajárnotok, miért kaphattok pluszpontot a felvételin, mert akár egy korábban megszerzett szakképesítés, vagy éppen egy feledésbe merült versenyeredmény igazolása is hasznotokra válhat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.