Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Akár most, a keresztféléves felvételi időszakban, akár jövőre jelentkeztek felsőoktatásba, van néhány rövidítés, amit érdemes megjegyeznetek. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.
A, O, F, M - képzési szint
A: ha a "képzési szint" nevű oszlopban ezt látjátok, akkor azt jelenti, hogy alapszakról, vagyis BA- vagy BSc-képzésről van szó. Az alapfokozat – mint első felsőfokú végzettségi szint – felvételi feltétele az érettségi bizonyítvány.
O: azaz osztatlan mesterképzés. Ezek olyan szakok, amelyeket a bolognai rendszer bevezetésekor nem választottak ketté alap- és mesterképzésre, hanem maradtak öt-hat évesek. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések. Ahhoz, hogy ilyen képzésre jelentkezzetek, szintén érettségire van szükségetek.
F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Ezekkel a képzésekkel felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni, ugyancsak érettségit követően. Ha pedig később az adott képzési terület alapképzési szakján tanultok tovább, a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kreditekből legalább 30 kreditet el kell ismernie az intézménynek.
M: mesterszak, vagyis MA- vagy MSc-képzés, amire az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.
N, E, L, T - munkarend
N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, munkanapokon szervezik meg.
E: az esti munkarendben a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerülhet sor.
L: levelező munkarend. Az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, hétvégéken vagy legfeljebb kéthetenként munkanapokon tartják.
T: távoktatás. A konzultációkat általában havonta tartják, vagyis jóval kevesebb órán kell részt venni, mint a nappali, az esti vagy a levelező tagozaton.
A, K - finanszírozási forma
A: az "A" betű az államilag finanszírozott képzésekre utal, azaz azokra, ahol nincs tandíj. Viszont alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.
K: önköltséges képzés. Vagyis félévente meghatározott összeget fizetni kell a tanulásért.
Eldöntöttétek, hogy hova és melyik szakra szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin? Akkor itt megnézhetitek a jelentkezés menetét lépésről lépésre.
Miért jár pluszpont a keresztféléves felvételin?
Érdemes utánajárnotok, miért kaphattok pluszpontot a felvételin, mert akár egy korábban megszerzett szakképesítés, vagy éppen egy feledésbe merült versenyeredmény igazolása is hasznotokra válhat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.