Több állami helyet hirdettek meg a pótfelvételin, mégsem ugrott meg a jelentkezők száma

Az idei pótfelvételin csaknem 10 ezren adták be a jelentkezésüket valamely egyetemre vagy főiskolára. Bár idén jóval több intézmény hirdetett meg állami ösztöndíjas helyeket, mégsem történt látványos növekedés a pótfelvételizők számában. Mutatjuk a korábbi évek statisztikáit.

  • Eduline

Ahogy azt korábban már megírtuk, a Magyar Nemzet megtudta az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy a már felvett 68 ezer fiatal mellé további csaknem 10 ezer diák jelentkezett az idei pótfelvételire.

Bár az idei pótfelvételi különleges volt, mert második körben jellemzően nem szoktak ingyenes helyeket hirdetni az intézmények, ebben az évben viszont bizonyos képzési területeken és szakokon kínáltak állami ösztöndíjakat. Ennek ellenére mégsem jelentkeztek többen a felsőoktatásba, mint tavaly. De a korábbi évekhez képest sem történt látványos kiugrás. A következő táblázatban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt öt évben hány diák jelentkezett a pótfelvételire, a harmadik oszlopban pedig azt is megnézhetitek, hányan nyertek felvételt ebben az eljárásban.

ÉvJelentkezők számaFelvettek száma
201993006442
201878405451
201773645118
201683065714
201581915961

A 2019-es számokat figyelembe véve idén is várhatóan nagyjából 6500-7000 diák örülhet majd a ponthatárok kihirdetésének – amelyre előreláthatólag augusztus 27-én kerül sor.

Melyek voltak a legnépszerűbb képzések a tavalyi pótfelvételin?

A felvettek száma alapján a tavalyi legnépszerűbb képzések között a gazdálkodási és menedzsment, a jogász, a kereskedelem és marketing, valamint a gyógypedagógia szerepelt. Ezekre sorrendben 583, 395, 296, illetve 270 pótfelvételizőt vettek fel. Szintén kedvelt szaknak számított a pótfelvételin többek között a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az óvodapedagógus, a nemzetközi gazdálkodás és a programtervező informatikus.

A legtöbben – 557-en – a Debreceni Egyetemre kerültek be. A legnépszerűbb intézmények közé tartozott továbbá a Budapesti Gazdasági Egyetem 537, a Pécsi Tudományegyetem 410, a Széchenyi István Egyetem pedig 402 felvett hallgatóval. A tavalyi pótfelvételi számairól itt olvashattok bővebben.

Az idei pótfelvételin a legtöbben, 866-an a Debreceni Egyetem képzéseire jelentkeztek, amit a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ a népszerűségi listán.

A 2020-as pótfelvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Lemaradtatok a pótfelvételiről? Nem kell egy évet várni a következő felvételi időszakig

Hétvégén lejárt a pótfelvételi időszak jelentkezési határideje is, milyen lehetősége van azoknak, akik nem az egyetemen kezdenek ősztől? Meddig kell várni a következő felvételi időszakra? Mutatjuk a válaszokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.