Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az idei pótfelvételin csaknem 10 ezren adták be a jelentkezésüket valamely egyetemre vagy főiskolára. Bár idén jóval több intézmény hirdetett meg állami ösztöndíjas helyeket, mégsem történt látványos növekedés a pótfelvételizők számában. Mutatjuk a korábbi évek statisztikáit.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a Magyar Nemzet megtudta az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy a már felvett 68 ezer fiatal mellé további csaknem 10 ezer diák jelentkezett az idei pótfelvételire.
Bár az idei pótfelvételi különleges volt, mert második körben jellemzően nem szoktak ingyenes helyeket hirdetni az intézmények, ebben az évben viszont bizonyos képzési területeken és szakokon kínáltak állami ösztöndíjakat. Ennek ellenére mégsem jelentkeztek többen a felsőoktatásba, mint tavaly. De a korábbi évekhez képest sem történt látványos kiugrás. A következő táblázatban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt öt évben hány diák jelentkezett a pótfelvételire, a harmadik oszlopban pedig azt is megnézhetitek, hányan nyertek felvételt ebben az eljárásban.
| Év | Jelentkezők száma | Felvettek száma |
| 2019 | 9300 | 6442 |
| 2018 | 7840 | 5451 |
| 2017 | 7364 | 5118 |
| 2016 | 8306 | 5714 |
| 2015 | 8191 | 5961 |
A 2019-es számokat figyelembe véve idén is várhatóan nagyjából 6500-7000 diák örülhet majd a ponthatárok kihirdetésének – amelyre előreláthatólag augusztus 27-én kerül sor.
Melyek voltak a legnépszerűbb képzések a tavalyi pótfelvételin?
A felvettek száma alapján a tavalyi legnépszerűbb képzések között a gazdálkodási és menedzsment, a jogász, a kereskedelem és marketing, valamint a gyógypedagógia szerepelt. Ezekre sorrendben 583, 395, 296, illetve 270 pótfelvételizőt vettek fel. Szintén kedvelt szaknak számított a pótfelvételin többek között a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az óvodapedagógus, a nemzetközi gazdálkodás és a programtervező informatikus.
A legtöbben – 557-en – a Debreceni Egyetemre kerültek be. A legnépszerűbb intézmények közé tartozott továbbá a Budapesti Gazdasági Egyetem 537, a Pécsi Tudományegyetem 410, a Széchenyi István Egyetem pedig 402 felvett hallgatóval. A tavalyi pótfelvételi számairól itt olvashattok bővebben.
Az idei pótfelvételin a legtöbben, 866-an a Debreceni Egyetem képzéseire jelentkeztek, amit a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ a népszerűségi listán.
A 2020-as pótfelvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Lemaradtatok a pótfelvételiről? Nem kell egy évet várni a következő felvételi időszakig
Hétvégén lejárt a pótfelvételi időszak jelentkezési határideje is, milyen lehetősége van azoknak, akik nem az egyetemen kezdenek ősztől? Meddig kell várni a következő felvételi időszakra? Mutatjuk a válaszokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.