Lemaradtatok a pótfelvételiről? Nem kell egy évet várni a következő felvételi időszakig

Hétvégén lejárt a pótfelvételi időszak jelentkezési határideje is, milyen lehetősége van azoknak, akik nem az egyetemen kezdenek ősztől? Meddig kell várni a következő felvételi időszakra? Mutatjuk a válaszokat.

  • Eduline

Mint arról már korábban is írtunk, a pótfelvételi eljárás jelentkezi időszaka véget ért, az eredményeket augusztus 28-án teszik közzé. Akik sikeresen felvételiztek ebben az időszakban, a többiekkel együtt szeptemberben megkezdhetik az egyetemi pályafutásukat.

Ha most nem jött össze, akkor már csak jövőre felvételizhetek?

Szerencsére nem kell egy évet várnotok, ugyanis az egyetemek az általános- és a pótfelvételi eljárásokon kívül meg szoktak hirdetni keresztféléves felvételiben is képzéseket. Ezekre általában október közepétől lehet jelentkezni, és a következő év januárjában hirdetik ki a ponthatárokat. Így keresztfélévben a tavaszi félévtől kezdhettek az egyetemen. Ez nagyjából ugyan úgy működik, mint az általános jelentkezés, ugyan úgy hat helyet megjelölhettek, az eljárás is azonos szabályok alapján zajlik. Bár fontos hozzátenni, hogy ilyenkor nem minden egyetem és nem minden szakon hirdet meg szabad helyeket - jellemzően mesterképzésekre jelentkezhettek. 

Ha kíváncsiak vagytok a még zajló pótfelvételi eseményekre, akkor kattintsatok ide.

Ezekre figyeljetek, hogy ne veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyeteket

Az, hogy bekerültetek az egyetemre és ingyenes tanulhattok ősztől még csak egy lépés. Ezt a helyet meg is kell tartani. Mutatjuk, hány kreditet kell elvégeznetek szemeszterenként, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István