Elindult a visszaszámlálás az érettségiig: közelednek az írásbelik

Két hét múlva ilyenkor már az írásbeli érettségi vizsgák első napja lesz. Mutatjuk a fő változásokat a tavaszi vizsgaszezonban.

  • Eduline

Rendhagyó érettségi lesz az idei, idén tavasszal szóbeli vizsgák nélkül, csak írásban érettségiznek le a diákok. Két hét múlva, május 4-étől május 21-ig tartanak majd a vizsgák. A szokottól eltérően, nyolc helyett kilenc órakor kezdődnek majd reggel. A vizsgabeosztást ezekben a táblázatokban nézhetitek meg.

Csak a végzős, érettségiző és felvételiző diákok számára szervezik meg a vizsgákat, így az előrehozott és más szintemelő vizsgákat eltörlik. Továbbá, nem teszik kötelezővé senki számára a jelenlétet, aki úgy dönt, hogy felvételi ide vagy oda, de a helyzetre való tekintettel mégsem venne részt a tavaszi vizsgán, lemondhatja azt.

Holnap éjfélig dönthettek úgy, hogy idén mégsem vagy más szinten vizsgáztok, ehhez pedig módosító kérelmet kell leadnotok - az ehhez való útmutatót ebben a cikkünkben olvashatjátok el.

Akik tehát nem jelennek meg a tavaszi vizsgákon, ősszel érettségizhetnek le. Az ehhez tartozó jelentkezési szabályokról és a határidőről itt olvashattok.

Érettségi 12 százalék felett - idén így javíthattok az írásbeli eredményeiteken

Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli? Hogyan lehet javítani egy bukásközeli dolgozaton? Itt vannak a részletek. Az alapszabály nem változott: ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphassatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.