Érettségi 12 százalék felett - idén így javíthattok az írásbeli eredményeiteken

Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli? Hogyan lehet javítani egy bukásközeli dolgozaton? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Az alapszabály nem változott: ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphassatok. Ha valakinek nem sikerült olyan jól az írásbeli, szóbeli vizsgával javíthattatok, ez azonban most változik. Ugyanis alapszabályként csak írásbelik lesznek idén.

Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli?

Eddig a középszintű matekérettségit kivéve majdnem minden tantárgyhoz alapvetően tartozott egy szóbeli vizsga, a matek különleges besorolás alá tartozott. Ugyanis a középszintű matematika vizsga esetén, ha az írásbeli teljesítményetek elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehettetek. A jelenlegi szabályok szerint ez idén nem csak a mateknál lesz így.

A most megjelent rendelet szövege szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű írásbeli vizsga esetén, ha az írásbeli teljesítményetek elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, szóbeli vizsgát tehettek. Így ha legalább tizenkét százalékot elértek, javíthattok egy extra szóbelivel a kettesért.

Ha szeretnétek megtudni, pontosan mikor lesznek 2020-ban a vizsgák, itt az összes dátumot megtaláljátok. Itt pedig arról olvashattok részletesebben, hol és milyen esetekben tarthatnak - a fent említett bukásközeli állapotokon kívül - szóbeli vizsgákat.

Kik szóbelizhetnek az érettségin? Vannak kivételek

Megjelentek a részletes szabályok az érettségi vizsgákkal kapcsolatban. Mutatjuk, mik vonatkoznak a szóbelire.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.