2020-ban már csak az kerülhet be egyetemre, főiskolára, akinek van legalább egy középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgája, illetve egy emelt szintű érettségije. Könnyebbség, hogy ha idegen nyelvből tesztek emelt szintű vizsgát, a nyelvvizsga-követelményt is teljesíthetitek. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos kérdéseket és válaszokat.
Ha az emelt szintű nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt értek el, az középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Ezzel a jövő évi felsőoktatási felvételi két alapkövetelményét is kipipálhatjátok: az emelt szintű érettségit és a B2-es nyelvvizsgát. A 40 és 59 százalék közötti eredmény alapfokú (B1-es szintű) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. A 2020-as felsőoktatási felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.
Ha az érettségi vizsga valamelyik része alól felmentést kaptatok, az eredménytől függően B1-es vagy B2-es szintű szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát szerezhettek. Abban az esetben viszont, ha időhosszabbítást kértetek, nem lesz nyelvvizsgával egyenértékű az emelt szintű érettségitek, függetlenül attól, hogy végül éltek-e a lehetőséggel.
Az emelt szintű érettségivel szerzett nyelvvizsga ugyanolyan hiteles államilag elismert bizonyítványnak számít, mint a nyelvvizsgaközpontok által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány.
Fordítva is működik a dolog?
Nem, az emelt szintű érettségit nyelvvizsgával nem lehet kiváltani.
Azok is szerezhetnek nyelvvizsgát emelt szintű érettségivel, akiknek már van érettségijük?
Igen, azok is kiválthatják emelt szintű érettségivel a nyelvvizsga-követelményt, akik az érettségi megszerzése után jelentkeznek idegen nyelvi érettségi vizsgára. Sőt, ebben az esetben vissza is igényelhetitek a nyelvvizsgát kiváltó emelt szintű érettségi árát.
Középszintű érettségivel is lehet nyelvvizsgát szerezni?
Nem, a középszintű nyelvi érettségi - az eredménytől függetlenül - nem egyenértékű a nyelvvizsgával.
Felvételi 2020: ezekből a tantárgyakból kell emelt szinten érettségizni jövőre
Jövőre sem mindegy, miből tesztek emelt szintű érettségit. 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, és minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Itt a lista, az egyes szakokhoz milyen érettségit számítanak.
Azok is teljesítik a nyelvvizsga-követelményt, akik nemzetiségi nyelvből és irodalomból vizsgáznak?
Igen, ha emelt szinten 25-59 százalékot vagy középszinten legalább 80 százalékot értek el, középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgával egyenértékű lesz a bizonyítványotok, egy feltétellel: még legalább két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát kell tennetek a nemzetiségi nyelven.
Ha pedig emelt szinten vizsgáztok, és legalább 60 százalékos eredményt értek el, felsőfokú (C1-es szintű) komplex nyelvvizsgát szereztek. Ha középszinten vizsgáztok, és legalább a pontok 60 százalékát megszerzitek, a bizonyítványotok alapfokú (B1-es szintű) komplex nyelvvizsgával lesz egyenértékű. Ezekben az esetekben is feltétel a legalább még két vizsgatárgyból, a nemzetiségi nyelven tett sikeres érettségi.
Fontos, hogy a nyelvvizsga-követelményt csak az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak alapján lehet teljesíteni, a hiányzó feltételeket nem lehet később pótolni, vagyis az érettségi megszerzése után tett vizsgákat nem lehet beszámítani.
Mi a helyzet a két tanítási nyelvű iskolába járókkal?
Ők felsőfokú (C1-es szintű) nyelvizsgát szerezhetnek, ha legalább 60 százalékot érnek el a célnyelvből tett emelt szintű vizsgán, és a másik két vizsgatárgyból a célnyelven sikeres, legalább középszintű érettségit tesznek. Ha valamelyik vizsgarész alól felmentést kaptatok, C1-es szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával lesz egyenértékű a bizonyítványotok.
Ebben az esetben is igaz, hogy csak az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak eredményei alapján teljesíthetőek a feltételek, később tett vizsgával nem.
A 2020-as tavaszi érettségi dátumait itt nézhetitek meg, a felkészüléshez itt találtok segítséget, a "legális puskák" listáját pedig itt találjátok. Az érettségi pontszámairól és osztályzatairól itt olvashattok részletesen.
Külföldön tanulnátok tovább? Enélkül nem felvételizhettek
Ha egy külföldi egyetemen, angolul szeretnétek tanulni, általában egy nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Bár a jelentkezési határidő a legtöbb országban még arrébb van, ennek a követelménynek már most érdemes utánanézni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
