Pár óra alatt több mint hatezren írták alá azt a petíciót, amelyet érettségizők indítottak, szerintük ugyanis a mai középszintű matekérettségi nehézsége meghaladta a középszintet, ezért a ponthatárok csökkentését kérik.
Update: Reagált az Oktatási Hivatal a matekérettségis petícióra: nem lesz változtatás
Ahogy arról korábban beszámoltunk, sok érettségiző túlságosan nehéznek találta a középszintű matekérettségi második, hosszabb feladatokból álló részét. Az Eduline-olvasók közül többen azt írták, míg az első rész „gyanúsan könnyű volt”, gyorsan meg lehetett válaszolni a kérdéseket, magas pontszámot lehetett elérni.
A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
Az emelt szintű matekérettségi javítókulcsát pedig innen tölthetitek le.
A második – hosszú, összetett feladatokból álló – részt azonban sokan kifejezetten nehéznek tartották. Petíció is indult, amelyet néhány óra alatt több ezren aláírtak, ebben azt kérik, hogy a matekérettségi nehézsége miatt vigyék lentebb a ponthatárokat.
Igaz, a felsőoktatási felvételin nem az érdemjegyek, hanem az érettségin elért százalékok számítanak.
A matekérettségi összes feladatának megoldása egy helyen
Elképzelhető, hogy az ötletet a német diákok akciója adta. Németországban tüntetnek a végzősök a nehéz matekérettségi miatt, a tiltakozás egy online petícióval indult, amelyben a diákok azt kérték, hogy az írásbeli érettségi értékelését igazítsák a feladatok nehézségéhez - erről az Index számolt be kedd délelőtt.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
