Nem tartja nehezebbnek az eddigi évek feladatsoraihoz képest az idei középszintű matematikaérettségit az Oktatási Hivatal, ezért a diákok petíciójára reagálva azt írták, nincs lehetőség a pontozás megváltoztatására sem.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, sok érettségiző túlságosan nehéznek találta az idei középszintű matekérettségi második, hosszabb feladatokból álló részét, ezért petíciót is indítottak, amelyet a létrehozás után pár órával már több ezren aláírtak, jelenleg pedig 32 ezer fölött van az aláírások száma.
Számológép kell. De milyen?
Pillanatokon belül kezdődik a tanév, és ha most mentek középiskolába, számológépre biztosan szükségetek lesz. Ha tudatosan készültök, valószínűleg már többször is végigpörgettétek a fejetekben, hogy hosszú távon mi mindent kell tudnia egy ilyen kütyünek. Segítünk egy kicsit.
A petícióval egyébként azt is szeretnék elérni, hogy a matekérettségi nehézsége miatt vigyék lentebb a ponthatárokat. Az Index cikkéből kiderült, a petíciót létrehozó diák azt akarta elérni, hogy beszélhessen valakivel az Oktatási Hivataltól. Ez mostanra tulajdonképpen teljesült is, ugyanis a lap kérdésére válaszolt a hivatal.
A válaszból az derül ki, a vizsgát nem tartják nehezebbnek a korábbi évek feladatsorainál, és a pontozás megváltoztatására sincs lehetőség: "a tételkészítő bizottság álláspontja alapján a feladatsor nehézsége feladatonként és összesítve is megfelelő volt, megoldásukhoz nem kellett a középszinten elvárhatónál több tudás" - fogalmaznak.
A érettségizők eredményeiről azt írták, az elmúlt években egyenletes és stabil volt a jegyek átlaga, és mivel az ideiről még nincsenek információik, nem tudják, gyengébbek lettek-e. "A vizsga folyamatába való beavatkozásra csak akkor van lehetőség, ha a vizsga biztonságos, jogszerű lebonyolítását veszélyeztető körülmény merül fel, ilyenre azonban nem került sor" - olvasható az Oktatási Hivatal levelében.
Már 28 ezren írták alá a matekérettségi nehézsége miatt indított petíciót
Tegnap óta több mint 28 ezren írták alá a matekérettségi alá azt a petíciót, amelyet érettségizők indítottak: a matekérettségi nehézsége miatt és kérik a ponthatárok csökkentését. Az érettségi óta pedig egyre több közös sírós programot hirdetnek a diákok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
