Rossz hír a felvételizőknek: bukhatjátok az egész felvételit, ha ezeket a feltételeket nem teljesítitek

Idén felvételiztek? Ezeket a feltételeket mindenképp teljesítenetek kell ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott képzésre. Összeszedtük a legfontosabb infókat a minimumpontszámokról, alkalmassági vizsgákról és a pontszámításról.

  • Eduline

1. Érettségi vagy diploma

Az első és legfontosabb feltétel az érettségi. Ugyanis a felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány alapfeltétel.

Ha pedig már diplomások vagytok és mesterszakra jelentkeztek, az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevél kell. Vagyis diploma.

2. Érettségi. De milyen szinten és mennyi?

Alap- és osztatlan szakon: az adott szakon meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeztek a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint).

2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már idén is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból. A követelmények teljes listáját itt nézhetitek meg.

Más a helyzet, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot.

Mikor érvényes a felvételi jelentkezés? Ezeket a feltételeket kell teljesíteni

A jelentkezési időszak elkezdődött, de mi kell ahhoz, hogy a jelentkezéseteket mindenképp elfogadják? Ezeket a feltételeket kell teljesíteni az érvényes jelentkezésért.

3. A minimumponthatár

Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot:

  • alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ szerinti szakképesítés-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pontot

4. Hitelesítés

A jelentkezés, az űrlapok kitöltése, a meglévő dokumentumok feltöltése és a kiegészítő eljárási díj befizetése után következő teendő a jelentkezés hitelesítése, amely nélkül a jelentkezés érvénytelen.

5. Alkalmassági vizsga

Ha az alkalmassági vizsgán nem feleltek meg, mindegy, hány pontotok lenne, nem kerülhettek be a képzésre.

Milyen lesz az alkalmassági vizsga a tanárszakokon?

Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.