Milyen lesz az alkalmassági vizsga a tanárszakokon?

Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?

  • Eduline

Az alkalmassági vizsga kötelező része a jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút-fejlődési terveiről, arról, hogy miért szeretne tanár lenni.

A vizsga másik része választható:

• vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése,

• vagy beszélgetés a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.

 A felvételi tájékoztató kiemeli: a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányainak folytatását.

Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2019-ben

Milyenek lesznek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon? Itt találjátok a 2019-es listát.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.