2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akik minimum egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek, emellett van egy – legalább B2-es, vagyis középfokú – nyelvvizsgájuk. 2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból.
Ebben a dokumentumnak találjátok az alap- és osztatlan szakok teljes listáját, mellettük pedig az érettségi követelményeket – ahol jelzik, ott emelt szintű érettségit is kell tenni a meghatározott tárgyakból.
null
null
A legnagyobb kihívással továbbra is azok szembesülnek, akik általános orvosi, fogorvosi, állatorvosi vagy gyógyszerész szakra szeretnének bekerülni, nekik két tárgyból is emelt szintű érettségit kell tenniük.
Persze az emelt szintű érettséginek akkor is érdemes nekifutni, ha valaki olyan szakra jelentkezik, ahol nem kötelező a nehezebb vizsga, az 50 többletpont ugyanis nagy előnyt jelent a felvételin.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
