#diákmunka

Mennyiből él a magyar egyetemista?

A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában.


Komoly gondok vannak a nyelvtudással, 2020-tól jön a felvételi szigor: ezek voltak a hét hírei

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között. Továbbra is úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez, tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől és tisztújító kongresszust tart a PSZ. A hét hírei.










Diákmunkát vállalnátok? Itt vannak a szabályok

A diákok munkavállalásának körülményeit is a Munka törvénykönyve szabályozza, így a 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, amelynek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).





Emelkedett a magyar diákmunkások átlagfizetése

Érezhetően nőtt az elmúlt években a magyar diákmunkások átlagfizetése. Míg korábban a középiskolások és az egyetemisták egyaránt találkozhattak nettó 500-600 forintos órabérrel, ma már csak elvétve találni olyat, ahol ezer forintnál kevesebbet ajánlanak a munkáltatók - írja pénteki kiadásában a Magyar Hírlap.



Tapasztalat, rugalmasság, pénz: eláruljuk, miért jó egyetemistaként dolgozni

Gyorséttermekben, nagyáruházakban, üzemekben, üzletekben, szórakozóhelyeken, hotelekben, kisebb-nagyobb cégeknél - ezekben a napokban is több tízezer diák dolgozik ilyen munkahelyeken, a nyári hónapokban pedig még több középiskolás, egyetemista és főiskolás vállal munkát. De milyen feladatkörök és gyakornoki programok közül válogathatnak, és hogyan illeszthetik be munkahelyi feladataikat a mindennapjaikba? Már most eláruljuk: távolról sem lehetetlen tanulás mellett dolgozni.


Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni. De miért jelent komoly problémát, ha egy hallgató a szeminárium helyett inkább valamelyik nagyáruház polcait tölti fel?



Ingyen dolgoztak a diákok a polgármester éttermében

Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe belépett polgármestere, aki húsz éven át az iskola igazgatója is volt.