A nyári szünet nemcsak a diákoknak jelent kellemes és hasznos időszakot, a munkáltatók is komoly előnyt élveznek: még több diákot alkalmazhatnak különböző munkakörökbe a szezonban. Ez az előny azonban nem kevés pluszt jelenhet számukra, ugyanis hatalmas munkaerőhiánnyal számolnak jelenleg, amit a nyári szünetben jócskán tudnak mérsékelni.
„Tényleg munkaerőpiaci krízis van, óriási hiány van mindenhol” – állapította meg Juhász Csongor, a Prohuman Magyarország ügyvezető igazgatója a Millásreggeliben, ahol a jelenlegi diák-munkahelyzetről számolt be az igazgató. Hozzátette, hogy a foglalkoztatók többek között a diákok bevonásával is próbálnak enyhíteni a helyzeten, ez azonban ahhoz is elvezetett már, hogy vezető munkakörökbe is kerestek diákokat: „nemrég üzletvezető helyettest is kértek tőlünk” – mondta Juhász Csongor a Millásreggeliben. Mint kiderült egy kereskedelmi kisüzletbe hívtak ilyen pozícióra diákot. Ilyen módon is befolyásolhatja a munkaerőpiaci helyzet a diákok munkalehetőségeit.
Milyen területen van a legnagyobb szükség a pótlásra?
Juhász Csongor szerint a legnagyobb hiány elsősorban a gyártás területén tapasztalható, de azért nem elhanyagolható a szolgáltatói szektor sem. A hatalmas hiány miatt például a gyárakban sokszor már a karbantartási munkálatokat is elhalasztják vagy nem egyszerre végzik el – mondta az igazgató, hozzátéve: „ilyen esetben a diákok tömegét kérik, sok esetben többezres nagyságrendről beszélhetünk”.
Különböző oldalakat böngészve látszik, hogy a diákoknak meghirdetett állásajánlatok között számos pénzügyi asszisztens, rengeteg adminisztrációs, irodai pozíció van. De több tíz álláslehetőség van IT-területen is. Valamint a Juhász Csongor által is említett gyártási részlegre még a nyár végéhez közeledve is keresnek diákokat: gyártósori kisegítőket, árufeltöltőket, és termékellenőrzőket is várnak.
| Kik dolgozhatnak iskolaszövetkezeteknél? |
„A diákoknak meg kell felelniük az iskolaszövetkezet szabályainak: aktív nappali tagozatos hallgatónak kell lenni. Passzív hallgató esetén azonban 25. életévét be nem töltött diákról lehet szó, de vannak további életkori szabályozások: gyakorlatilag a tanulók 16 éves koruktól dolgozhatnak, illetve tanítási szünetben már 15 éves kortól, most a főszezon érkezett el számukra is. A 18 év alatti diákok pedig szülői beleegyezéssel dolgozhatnak” – tette hozzá Juhász Csongor. |
Tényleg nőtt a diákmunkások száma?
Nehéz megmondani, hogy valóban növekedésről beszélhetünk-e a diákmunkások esetében vagy sem. Legalábbis Juhász Csongor elmondta, hogy miért nem olyan egyszerű ez a megállapítás: ha megnézzük az elmúlt éveket, a 90-es években csúcsidőszakban 400 ezer diák dolgozott, ez most jelenleg körülbelül 170 ezer, akkor azt gondolom, hogy hosszú távon ez inkább csökkenés. Hozzátette azonban, hogy 2016-2017 között viszont bőven nőtt a diákok száma a munkapiacon. Ha megnézzük például az Eurostudent felméréseit, látjuk, hogy 2014-ben a megkérdezett egyetemista diákok 46 %-a, míg az idei kutatásban szereplő hallgatók már 67,4 %-a végez valamilyen munkát rendszeresen.
Ez a legjobb állások előszobája: miért érdemes gyakornoki munkát vállalni?
A leghatékonyabb "pályaorientációs" eszköz, a tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés legjobb módja, belépő a munkaerőpiacra - többek között így jellemezték a gyakornoki munkát egyetemisták az Eduline-nak. Sokuk szerint nem szabad beérni a párhetes, kötelező szakmai gyakorlattal, érdemes hosszabb ideig gyakornokoskodni. Azt is elárulták, miért.
Szakmai gyakorlat, jövőbeli munkahely
„Bármilyen szakképesítéssel rendelkező diák azt gondolom, hogy megtalálja a saját lehetőségét” – véli Juhász Csongor, aki szerint fontos az, hogy a diákok karrier szempontból is szemügyre vegyék lehetőségeiket. Fontos tehát, hogy adott munkaválasztásnál, legyen az nyári vagy éppen iskolaközi állás, érdemes olyat választani, ami valamilyen módon kapcsolódik a tanulmányokhoz. Így a diák nemcsak hogy pénzt keres, de szakmailag is fejlődhet, talán jövőbeli munkahelyét is megtalálhatja, hiszen számos munkáltató, cég veszi fel a végzett diákokat gyakornoki állásuk vagy diákmunkájuk után. Ezenkívül jellemző, hogy az egyetemista diákok kötelező szakmai gyakorlatukat is ilyen módon végzik el.
Egyre magasabb órabérek
A minimális órabér diákok esetében bruttó 794 forint, de Juhász Csongor szerint ilyen számú órabérrel már nem nagyon találkoznak. Annál is jellemzőbbek a 900 és az 1000 forint körüli órabérek. Sőt, az 1500-2000 forint is elérhető óránként, de ehhez már általában rendelkezni kell legalább egy középszintű nyelvtudással vagy valamilyen IT-ismerettel.
Juhász Csongor szerint sok foglalkoztató nem tud arról, hogy a végzős hallgatókat a diákigazolványukon feltüntetett érvényességi dátumig lehet kedvezményesen foglalkoztatni. „A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogyha júniusban valaki lediplomázik és az esetek többségéből a diákigazolványon október 31-ei dátum van feltüntetve, addig iskolaszövetkezeten keresztül egy jelentős adókedvezménnyel lehet őket foglalkoztatni. Nyilván ennek lejárta után a foglalkoztató meghozhat egy döntést, hogy felnőttként foglalkoztatja tovább vagy más formában” – mondta az igazgató.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
