Akár 230 ezer forintot is lehet keresni diákmunkásként: itt vannak a 2018-as fizetési adatok

A Pénzcentrum utánajárt, hogy egyes cégeknél melyek a legnépszerűbb munkakörök, hány diákot fogadnak, és hogy mennyit lehet keresni.

  • Eduline
Túry Gergely

Különböző nagy cégeket, hipermarketeket kérdezett a Pénzcentrum arról, hogy mekkora számban fogadnak diákmunkásokat a nyári szezonban. Kiderült, hogy melyek a legnépszerűbb munkakörök, a fizetésnek is utánajártak.

A Tescónál munkakörtől függően 600-1400 Ft közötti órabérekre lehet számítani, a legnépszerűbb munkakör az árufeltöltő, a 18. életévet betöltöttek esetében a pénztáros pozíció. A nem áruházi részlegeken adminisztratív feladatok ellátásában számítanak a diákokra, a személyügyi adminisztrációs központban, valamint a két logisztikai központban is.

Az Auchan közölte: a nyári diákmunkán résztvevők a vállalatnál érvényben lévő bértábla szerinti bért kapnak, nincs hátrányos megkülönböztetés a diákok esetében sem. Az óbudai áruházba például árufeltöltőt keresnek, és az induló bruttó bért 234 000 forintban határozzák meg a próbaidőt követően. Azt írják, ez az összeg a teljesítmény arányában továbbfejlődik. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy a havi bruttó jövedelem magában foglalja az alapbért, különböző pótlékokat, túlórát, prémiumot és egyéb béren kívüli juttatásokat.

A Sparnál munkakörtől függően bruttó 900 és 1050 között mozog az órabér. Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketingvezetője szerint a könnyű fizikai munkák esetében az órabérek általában bruttó 1000 forintról indulnak, vagyis ezzel érdemes számolnia a diákoknak.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Diákmunkásokból is hiány lesz idén nyáron?

Néhány éve még sok diáknak nem tudtak munkát adni az iskolaszövetkezetek, ma már jó eredmény, ha a vállalati partnerek igényeinek a 80 százalékát teljesíteni tudják - írja csütörtöki számában a Világgazdaság. Mintegy 30-40 százalékkal ugrik meg a munkát vállaló diákok száma a szünidő alatt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.