Komoly gondok vannak a nyelvtudással, 2020-tól jön a felvételi szigor: ezek voltak a hét hírei

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között. Továbbra is úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez, tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől és tisztújító kongresszust tart a PSZ. A hét hírei.

  • Eduline
pixabay.com

Soha nem volt még olyan kevés 9. évfolyamos diák a szakközépiskolákban - vagyis a volt szakiskolákban -, mint ahányan idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat a hároméves szakmai képzéseken - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől. A teljes cikket itt nézhetitek meg:

Tízből hat szék üres a szakközépiskolákban: egyre kevesebb diák választja az újraszabott szakképzést

Soha nem volt még olyan kevés 9. évfolyamos diák a szakközépiskolákban - vagyis a volt szakiskolákban -, mint ahányan idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat a hároméves szakmai képzéseken - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból. Tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad szeptembertől.

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. A teljes cikket itt olvashatjátok:

Szomorú eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról: nagy a lemaradás a kisebb településeken

Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.

A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez. A teljes cikket itt olvashatjátok:

Nem enged a felvételi szigorból a kormány? Az államtitkár szerint időben szóltak a diákoknak

A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez. Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája.

Hamarosan, a szóbeli vizsgák végeztével mindenkinek befejeződik az idei érettségi szezon. A diákok feladatai csökkennek, viszont a szülőknek fontos dolguk lesz, ugyanis módosítaniuk kell a családi adókedvezményről a munkáltatójuknak adott nyilatkozatukat. A részletekről itt olvashattok:

Jön a feketeleves: több ezer forintot veszítenek az érettségizők szülei

Hamarosan, a szóbeli vizsgák végeztével mindenkinek befejeződik az idei érettségi szezon. A diákok feladatai csökkennek, viszont a szülőknek fontos dolguk lesz, ugyanis módosítaniuk kell a családi adókedvezményről a munkáltatójuknak adott nyilatkozatukat. A tanév befejeztével ugyanis az érintett diákok után nem jár adókedvezmény.

Diákmunkát vállalnátok nyáron? Kétezer forintos órabér: van olyan diákmunka, amely ennyit fizet. A teljes cikket itt olvashatjátok:

Kétezer forintos órabér: van olyan diákmunka, amely ennyit fizet

Az órabérek emelésével több tízezer egyetemistát és főiskolást csábíthatnának magukhoz a munkaerőhiánytól szenvedő cégek a nyári hónapokra? Ma már diákmunkaerőből is hiány van - írja szakértők véleménye alapján az atv.hu, amely szerint a cégek már rugalmasabban kezelik a részmunkaidőt, ahogyan a béreket is kénytelenek emelni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.