A diákok munkavállalásának körülményeit is a Munka törvénykönyve szabályozza, így a 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, amelynek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A tárca honlapján közöltek szerint a 18. életévét be nem töltött személy munkaszerződésének tartalmaznia kell a törvényes képviselő hozzájárulását is, ellenkező esetben a dokumentum érvénytelen.
A munkaadónak a tanuló munkaviszonyát be kell jelenteni az adóhatósághoz, ennek hiányában a foglalkoztatás "feketének" minősül. A diákok az Ügyfélkapun keresztül tudják ellenőrizni, hogy munkáltatójuk eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.
A diákok egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony - ismertették.
Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról közölték, külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és a diák közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre, amelyben rögzíteni kell a diák feladatait és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjat, ami nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori kötelező minimálbér vagy garantált bérminimum. A tagi megállapodásra a Polgári törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
Kiemelték, a fiatalkorú munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, illetve nem végezhet éjszakai munkát, azaz 22 óra és reggel 6 óra között nem foglalkoztatható. A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. Két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt, minden héten két pihenőnapot kell részükre biztosítani.
A nyári munkát végző fiatalnak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe: ha tehát a diák 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12-ed része, vagyis 2 munkanap szabadság jár. Hangsúlyozták, hogy az egyenlő bánásmód - az egyenlő munkáért egyenlő bér - elvének a diákoknál is érvényesülnie kell.
A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 138 000 forint - közölte a minisztérium.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
