Diákmunkát vállalnátok? Itt vannak a szabályok

A diákok munkavállalásának körülményeit is a Munka törvénykönyve szabályozza, így a 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, amelynek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

  • MTI
Stiller Ákos

A tárca honlapján közöltek szerint a 18. életévét be nem töltött személy munkaszerződésének tartalmaznia kell a törvényes képviselő hozzájárulását is, ellenkező esetben a dokumentum érvénytelen.

A munkaadónak a tanuló munkaviszonyát be kell jelenteni az adóhatósághoz, ennek hiányában a foglalkoztatás "feketének" minősül. A diákok az Ügyfélkapun keresztül tudják ellenőrizni, hogy munkáltatójuk eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony - ismertették.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásról közölték, külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és a diák közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre, amelyben rögzíteni kell a diák feladatait és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjat, ami nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori kötelező minimálbér vagy garantált bérminimum. A tagi megállapodásra a Polgári törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Kiemelték, a fiatalkorú munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, illetve nem végezhet éjszakai munkát, azaz 22 óra és reggel 6 óra között nem foglalkoztatható. A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. Két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt, minden héten két pihenőnapot kell részükre biztosítani.

A nyári munkát végző fiatalnak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe: ha tehát a diák 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12-ed része, vagyis 2 munkanap szabadság jár. Hangsúlyozták, hogy az egyenlő bánásmód - az egyenlő munkáért egyenlő bér - elvének a diákoknál is érvényesülnie kell.

A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 138 000 forint - közölte a minisztérium.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.