Néhány éve még sok diáknak nem tudtak munkát adni az iskolaszövetkezetek, ma már jó eredmény, ha a vállalati partnerek igényeinek a 80 százalékát teljesíteni tudják - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
Mintegy 30-40 százalékkal ugrik meg a munkát vállaló diákok száma a szünidő alatt. "Tavaly körülbelül 14 ezer diáknak adtunk munkát nyáron, egész évben pedig nagyjából 18 ezernek. Idén ugyanekkora létszámra számítunk" - mondta a lapnak Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója.
"A fiatalok gyári betanított munkásként, kereskedelmi egységekben, szállodákban, éttermekben, strandokon, irodákban, fesztiválokon is dolgoznak, de sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy diákmunkával szerzik meg a tanulmányukhoz szükséges szakmai gyakorlatot" - hangsúlyozta Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke.
A diákbérek igazodnak a mindenkori minimálbérhez, eszerint 2018-ban a fiatalok órabére is bruttó 794 forintnál kezdődik. A fizetést nagyban befolyásolja a munka jellege, de a földrajzi elhelyezkedés is számít. Míg az ország keleti részében zömében minimálbérért dolgoznak a diákok, addig az észak-nyugati területeken 850-950 forintot keresnek óránként, Budapesten pedig ez az összeg az ezer forintot is eléri - tette hozzá Simon Balázs.
Pataki Zoltán szerint a szaktudást igénylő munkáknál már általában bruttó 1200 forintról indulnak az órabérek, de mérnök-informatikus, PHP-fejlesztői és fordítói pozíciókban az átlagbér 1500-2500 forint között mozog. Kimutatásaik szerint a nyári szünetben heti 32 óra munkát vállalnak a diákok, míg tanítási időben a heti átlag 20-25 óra.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Diákként nem is olyan nehéz szerethető és nem leterhelő munkát találni
Miért dönt úgy egy egyetemista, hogy nemcsak a tanítási szünetekben, hanem a szorgalmi időszakban is dolgozik? Hogyan lehet az alkalmi és a fix munkát beilleszteni az egyetemi előadások és szemináriumok közé? Hogyan lesz egy diákmunkásból gyakornok, és a gyakornokból főállású munkatárs? Hat jelenlegi és volt diákmunkás mesélt tapasztalatairól.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
