Néhány éve még sok diáknak nem tudtak munkát adni az iskolaszövetkezetek, ma már jó eredmény, ha a vállalati partnerek igényeinek a 80 százalékát teljesíteni tudják - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
Mintegy 30-40 százalékkal ugrik meg a munkát vállaló diákok száma a szünidő alatt. "Tavaly körülbelül 14 ezer diáknak adtunk munkát nyáron, egész évben pedig nagyjából 18 ezernek. Idén ugyanekkora létszámra számítunk" - mondta a lapnak Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója.
"A fiatalok gyári betanított munkásként, kereskedelmi egységekben, szállodákban, éttermekben, strandokon, irodákban, fesztiválokon is dolgoznak, de sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy diákmunkával szerzik meg a tanulmányukhoz szükséges szakmai gyakorlatot" - hangsúlyozta Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke.
A diákbérek igazodnak a mindenkori minimálbérhez, eszerint 2018-ban a fiatalok órabére is bruttó 794 forintnál kezdődik. A fizetést nagyban befolyásolja a munka jellege, de a földrajzi elhelyezkedés is számít. Míg az ország keleti részében zömében minimálbérért dolgoznak a diákok, addig az észak-nyugati területeken 850-950 forintot keresnek óránként, Budapesten pedig ez az összeg az ezer forintot is eléri - tette hozzá Simon Balázs.
Pataki Zoltán szerint a szaktudást igénylő munkáknál már általában bruttó 1200 forintról indulnak az órabérek, de mérnök-informatikus, PHP-fejlesztői és fordítói pozíciókban az átlagbér 1500-2500 forint között mozog. Kimutatásaik szerint a nyári szünetben heti 32 óra munkát vállalnak a diákok, míg tanítási időben a heti átlag 20-25 óra.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Diákként nem is olyan nehéz szerethető és nem leterhelő munkát találni
Miért dönt úgy egy egyetemista, hogy nemcsak a tanítási szünetekben, hanem a szorgalmi időszakban is dolgozik? Hogyan lehet az alkalmi és a fix munkát beilleszteni az egyetemi előadások és szemináriumok közé? Hogyan lesz egy diákmunkásból gyakornok, és a gyakornokból főállású munkatárs? Hat jelenlegi és volt diákmunkás mesélt tapasztalatairól.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
