Az órabérek emelésével több tízezer egyetemistát és főiskolást csábíthatnának magukhoz a munkaerőhiánytól szenvedő cégek a nyári hónapokra?
Ma már diákmunkaerőből is hiány van - írja szakértők véleménye alapján az atv.hu, amely szerint a cégek már rugalmasabban kezelik a részmunkaidőt, ahogyan a béreket is kénytelenek emelni. Évekkel ezelőtt 10 forintos emelésekért is harcolni kellett, ma már a cégek javasolják annak 100-200 forinttal történő emelését.
A diákmunka egyébként már nem is fizet annyira rosszul: jellemzően 800 és 1000 forint között mozog az órabér, de van olyan munkakör is, amely kétezret fizet óránként, igaz, ezeknél már valamilyen speciális szaktudásra van szükség. Eközben pedig a kormány is arra ösztönözte a cégeket, hogy fiatalokat is alkalmazzanak a nyári diákmunkaprogram keretein belül. Ennek lényege, hogy a Pénzügyminisztérium a 16 és 25 év közötti diákok nyári munkavállalását támogatja, olyan formában, hogy fizetésük háromnegyedét átvállalja az állam. Igaz, a program szezonális és elsődleges célja a diákok tapasztalatszerzése, minden bizonnyal az sem hátrány, ha közben a meglévő – egyébként is üresen álló helyeket – töltik fel.
Idén is lesz állami diákmunkaprogram, 103-135 ezer forintos fizetést lehet kapni
A Pénzügyminisztérium 2018-ban is meghirdeti a nyári diákmunka programot 3 milliárd forintból, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok kaphatnak munkalehetőséget - nyilatkozta Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a programban új elemként jelenik meg, hogy - az erős munkaerő-kereslet kielégítése érdekében - a területi, települési önkormányzatok és az önkormányzati fenntartású intézmények mellett ezentúl a mezőgazdaság és vendéglátás területén működő vállalkozások esetében is támogatható a diákok legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatása.
A Multi Job Iskolaszövetkezet kereskedelmi igazgatója az atv.hu-nak arról beszélt: két évvel ezelőtt még minimálbérért lehetett diákot találni, azóta viszont Budapesten már bőven minimálbér felett dolgoznak a fiatalok. Varga Béla kiemelte: a fővárosban akkora a munkaerőhiány, hogy a cégek versenyeznek a diákmunkaerőért is, ami a béreket is felemelte. Ugyanakkor valóban a határán vagyunk a mozgósítható diákoknak, a magasabb bérek olyanokat is megszólíthatnának, akik eddig a minimálbérért nem mentek volna el dolgozni.
Varga arról is beszélt, hogy bár a munkaerőhiányt nem a diákok fogják megoldani, de úgy véli, hogy jobb órabérrel és jobb típusú munkákkal akár több tízezer ember lenne még bevonható a főiskolákról, egyetemekről.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Akár 230 ezer forintot is lehet keresni diákmunkásként: itt vannak a 2018-as fizetési adatok
A Pénzcentrum utánajárt, hogy egyes cégeknél melyek a legnépszerűbb munkakörök, hány diákot fogadnak, és hogy mennyit lehet keresni. Különböző nagy cégeket, hipermarketeket kérdezett a Pénzcentrum arról, hogy mekkora számban fogadnak diákmunkásokat a nyári szezonban. Kiderült, hogy melyek a legnépszerűbb munkakörök, a fizetésnek is utánajártak.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
