Akkora a munkaerőhiány, hogy már a diákok sem mennek el minimálbérért dolgozni

Felértékelődött a diákmunka a munkaerőhiány miatt, szinte nincs olyan szektor Magyarországon, ahol ne látnák szívesen a diákokat - mondta Hegedűs Csaba, a Prodiák Iskolaszövetkezet operatív igazgatója az M1 aktuális csatornán.

  • MTI
Stiller Ákos

Kifejtette: jellemző, hogy a cégek hosszabb távon is számolnak a diákokkal, bár inkább a nagyobb vállalatok fordítanak figyelmet erre, és vezetnek be tudatosan gyakornoki programokat.

Hegedűs Csaba hangsúlyozta: fontos, hogy megbízható iskolaszövetkezet legyen a foglalkoztató, a fiataloknak érdemes alaposan utánanézniük, hogy melyik szövetkezetnél regisztrálnak.

Az operatív igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a cégeknek sokkal gazdaságosabb iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatni a diákokat, a szövetkezetnek, mint munkáltatónak, ugyanis nem kell közterheket fizetnie, ez államilag támogatott foglalkoztatási forma. A diákoknak is meg kell kapniuk a minimálbért, de a munkaerőhiány miatt ennyiért általában már ők sem vállalnak munkát - jelezte Hegedűs Csaba.

Kétezer forintos órabér: van olyan diákmunka, amely ennyit fizet

Az órabérek emelésével több tízezer egyetemistát és főiskolást csábíthatnának magukhoz a munkaerőhiánytól szenvedő cégek a nyári hónapokra? Ma már diákmunkaerőből is hiány van - írja szakértők véleménye alapján az atv.hu, amely szerint a cégek már rugalmasabban kezelik a részmunkaidőt, ahogyan a béreket is kénytelenek emelni.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.