Tucatnyi továbbtanulási tipp a válságban
Az ínséges időkben néhány szakterületen nagy a bőség.
#továbbtanulás
Kevesen lépnek ki a munkaerőpiacra az érettségit követően
Alig néhányan kezdenek el azonnal dolgozni az érettségi megszerzését követően azon fiatalok közül, akik egyik egyetemre vagy főiskolára sem jelentkeztek, derül ki az Educatio Kht. - OFIK Felsőoktatási Műhelyének 2000 óta rendszeresen végzett továbbtanulási tendenciákat felmérő elemzéséből. A jelentkezési statisztikák elkészítése, vagy a továbbtanulási motivációk és az elhelyezkedési tervek felmérése mellett, idén nagy hangsúlyt fektettek a kutatók annak a vizsgálatára, hogy mit csinálnak azok az érettségizettek, akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba.
Lezárult a középfokú iskolai felvételik első szakasza
A továbbtanulók 95%-a már az „első körben” felvételt nyert valamely középfokú intézmény általa választott osztályába.
Hogyan változtatja meg a válság a diákok felsőoktatási terveit?
Bizony, nem egyszerű a diákok helyzete a mai világban.
Tíz dolog, amit tudnia kell egy továbbtanulónak
A közoktatásból kikerülve egyeseket sokkol az a rendszer, ami a felsőoktatásban működik
Lejárt a jelentkezési határidő – nem volt roham a postákon
Éjfélig adhatták postára, illetve küldhették el elektronikus úton jelentkezésüket az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, illetve a felsőfokú szakképzésekben továbbtanulni vágyók. Az elektronikusan jelentkezők legkésőbb 2009. február 23-ig hitelesíthetik jelentkezésüket.
Történelemtudományi Tanszék a Közép-európai Egyetemen (x)
A Történelemtudományi Tanszék a Közép-európai Egyetem (Department of History, Central European University, CEU) csaknem két évtizede dinamikusan fejlődő alkotórésze. A CEU az egyetlen nemzetközi, angol tannyelvű felsőoktatási intézmény Európában, amely kettős akkreditációval rendelkezik (Magyarországon és az Egyesült Államokban).
14 éves kortól elérhető szakképző rendszert sürget az MSZOE
Az iskolarendszerű szakképzés alsó korhatárának csökkentését kezdeményezik szülői szervezetek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) levélben fordult Arató Gergely oktatási államtitkárhoz és Szűcs Erika munkaügyi miniszterhez, hogy a 14 éves diákok is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe a jelenlegi 16 éves korhatár eltörlésével - adta hírül a HRportal.
Saját tapasztalataim az ELTE BTK-n
Érettségi után kezdtem csak igazán izgulni - természetesen a felvételi miatt. Ugyanis az új pontszámítási módszer kiszámíthatatlan volt. Emlékszem, kéz a kézben izgultunk a ponthatárok éjszakáján osztálytársaimmal. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert Magyarország, sőt Európa vezető egyetemére, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre sikerült bejutnom. Meglepő módon alacsony volt a ponthatár, mindössze 320 pont elegendő volt ahhoz, hogy felvegyenek germanisztika szakra. Így lett belőlem német szakos hallgató.
Stratégiai ívre felcsipeszelt, ütős, kreatív kampányokra van szükség a felsőoktatásban is
Intenzív reklámkampányt folytatnak a felsőoktatási intézmények a február 15-ei felvételi jelentkezés határideje előtt - írta meg a Világgazdaság. A lap szerint elsősorban online hirdetésekkel és személyes találkozókkal operálnak az intézmények, de használnak print hirdetéseket és PR tevékenységet, elsősorban a szülők elérése érdekében. A ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség szerint azonban a klasszikus eszközök helyett ütős és újszerű módszerekkel lehet a fiatal korosztályt hatékonyan megcélozni.
Egyetemi, főiskolai élet saját szemmel
„Itt az alapműveltséged már kevés lesz a ketteshez. Kíváncsi vagy, milyen egy vizsgaidőszak ezen az egyetemen? Emlékezz vissza az érettségire való felkészülésedre, és szorozd meg héttel! Kerülj jó vizsgabizottsághoz! Húzz mindig jó tételt! Így megúszod kevés utóvizsgával…”
ZsKF Hallgatói Központ a centrumban
A ZsKF Hallgatói Központja várja érdeklődőit a város centrumában
Hova menjünk külföldre tanulni?
Elkészült a legújabb összehasonlító felmérés, melyből megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államoktól kezdve Európán és a Távol-Keleten át Ausztráliáig mely külföldi egyetemek bizonyultak a legjobbnak ebben az évben. Sőt, idén először Izrael is felkerült a húsz ország felsőoktatási intézményeit rangsoroló top100-as listára.
Elmulasztott egyetemi tanulmányok
Egy brit felmérés szerint ötből négy szülő megbánta, hogy nem tanult tovább. A megkérdezett 4500 felnőtt 16%-a úgy gondolja, hogy szebb karriert futhatott volna be, ha van diplomája, 13%-uk pedig úgy vélekedik, hogy felsőfokú képzéssel jobban boldogulnának a jövőben is. Saját tapasztalataikból kiindulva, 80%-uk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen be fogja íratni a csemetéjét az egyetemre, hogy ezzel is segítsék őket a céljaik elérésében.
Riasztó a tandíj Németországban
A tandíjkérdést sem kerülhette el Angela Merkel német kancellár az október 15-én, Drezdában megrendezett németországi kulturális és oktatási csúcstalálkozón, miután egy, az oktatási minisztérium megbízásából készített tanulmány eredményei napvilágra kerültek. Az elemzés szerint a magas tandíjak 2006-ban 20 ezer fiatalt tántorítottak el a továbbtanulástól.
Az első bolognai végzősök: mi lesz velük?
A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.
Felsőoktatás - elitképzésből tömegoktatásba
Folytatódtak az elmúlt évek tendenciái az idei felsőoktatási felvételi statisztikák szerint. Tovább csökkent a felvételizők száma, és továbbra is őrzik vezető helyüket a társadalomtudományok a mérnöki és a természettudományos szakok előtt. Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak a diákokat érintik az eredméynek, de a gazdaság számára is meghatározó, hogy hány szakon, milyen képességű diákok tanulnak.
Pótfelvételi időszak - a diákok reménykedők
A diákok 68 százaléka bízik benne, hogy az érettségi évében felvételt nyer az egyetemre, mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem lesz képes bejutni felsőoktatási intézménybe - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) diákok körében végzett országos középiskolai kutatásából.
Tanulj tovább! - Hét ok a továbbtanulás mellett
Több munkaerő-piaci felmérés bebizonyította az utóbbi időben, hogy a diplomával rendelkezők hazánkban még mindig sokkal könnyebben helyezkednek el, mint érettségizett társaik, ráadásul legalább kétszeres jövedelemmel értékelik a felsőfokú végzettségűek munkáját a középfokú végzettségűekéhez képest.