Minden ötödik borsodi és nógrádi diák idő előtt hagyja ott az iskolát, míg Győr-Moson-Sopron megyében öt százalék alatt van azoknak az aránya, akik nemet mondanak a tanulásra.
"A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt oktatási-képzési igazgatója.
Bár sokan úgy értelmezték Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének keddi kijelentését, hogy megnevezte minisztereként Hiller Istvánt, a Népszava szerint a volt tárcavezető egyelőre csak az MSZP szakpolitikai programjának kidolgozására kapott megbízást a kormányfő-jelölttől.
Nagyon komoly vádakat fogalmazott meg mai közleményében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE), amely szerint visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket az óvodák, nem engedik őket iskolába járni, ha nincs elég férőhely a körzeti iskolában, akkor visszaküldik a tanköteles gyermeket az óvodába.
Legutóbb 2006-ban volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint tavaly - derült ki az Eurostat friss adataiból. 2016-ban a 18-24 éves korosztály 12,5 százalékát sorolták ebbe a kategóriába, ez az arány már az uniós átlagot is meghaladja - írja a Népszava.
Az állam lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy az Országos Diákparlament keretein belül foglalkozzanak ügyeikkel. 50 pontban fogalmazták meg javaslataikat, többek között érzékenyen érintette őket az érettségi szabályok gyors változtatása, nagyobb rugalmasságot szeretnének a tananyagban és csökkenteni a leterheltségüket, a régi atlaszt szeretnék használni az érettségin, demokratikus jogokat követelnek az iskolai és városi érdekérvényesítéshez, valamint állítsák vissza a 18 éves tankötelezettséget.
Az EMMI államtitkára újabb adatokat lobogtat, miszerint csökkent a sok igazolatlan hiányzást begyűjtő diákok száma, ám ez inkább azért lehet, mert a kevesebb a 16 év fölött iskolába járó diákok száma.
Bár az EMMI szerint is 42 ezer diák esett ki az iskolából 16 évesen, az államtitkár szerint nincs veszély, mert logikája szerint saját jövedelmükből élnek.
Csak most kezdi vizsgálni az Emmi, hogy növelte-e a korai iskolaelhagyók számát az, hogy 2013-ban 16 évre csökkent a tankötelezettség felső korhatára. Pedig korábban már a KSH és az Európai Tanács is ezt jelezte. Egy OFI-s kutató pedig a tárca utolsó érvét is megcáfolja, és elmagyarázza, miért nem indok az, hogy más uniós országokban is megszokott a 16 éves korhatár.
A közoktatásban tiltakozók egyik követelése a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelése, de a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy előbb megvizsgálja, valóban vannak-e káros következményei annak, hogy 16 évesen ott lehet hagyni az oktatást. A közmunkaprogramban 2013 óta rohamosan nő a 18 éven alattiak létszáma, de a tárca nem lát egyértelmű összefüggést az adatok és a korhatár leszállítása között. Bár az Eduline-nal közölt magyarázatuk egyáltalán nem zárja ki ezt az olvasatot. Sőt, igazából az ellenkezőjére nincs semmiféle bizonyíték.
Egy borsodi település már alig tud munkát adni a sok, 16 évesen az iskolából kilépő közmunkásnak. Máshol is probléma, hogy sokan morzsolódnak le még fiatalkorúként az oktatásból.
Palkovics László azt mondta az Indexnek a hétfői sztrájkbizottsági tárgyalásokat követően, hogy nem sikerült több pontban sem megállapodni a pedagógusokkal, ez viszont Galló Istvánné ígérete szerint sztrájkot jelent.
A tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaállítását, a felsőoktatási törvény visszavonását, az egyetemi autonómia helyreállítását és önálló oktatási minisztériumot követel többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete abban a tízpontos petícióban, amelyet a kormányfőnek címeztek. A csütörtöki demonstrációjuk követeléseit összefoglaló petíciót szerdán délután adták át a Miniszterelnökség képviselőinek a fővárosban.
Megkezdődhet az aláírásgyűjtés a tankötelezettségről szóló népszavazási kezdeményezéshez, miután jogerőre emelkedett a kérdés hitelesítéséről hozott választási bizottsági határozat.
A szakképzéssel kapcsolatban tervezett, illetve elfogadott intézkedések között nem szerepel a tankötelezettségi korhatár emelése, sem azzal összefüggő egyéb intézkedés - közölte az eduline-nal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Ismét feljebb emelhetik a tankötelezettség korábban 16 évre leszállított korhatárát - írta keddi számában a Magyar Nemzet a szakképzési stratégiára hivatkozva.