Legutóbb 2006-ban volt olyan magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, mint tavaly - derült ki az Eurostat friss adataiból. 2016-ban a 18-24 éves korosztály 12,5 százalékát sorolták ebbe a kategóriába, ez az arány már az uniós átlagot is meghaladja - írja a Népszava.
A lap szerint a 28 tagállam között Magyarországé a hetedik legrosszabb eredmény, szomszédaink közül csak Románia teljesít rosszabbul (18,5 százalék, de a 2015-ös adatokhoz képest ez csökkenés, nem növekedés), a visegrádi országok pedig jócskán megelőztek minket: Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban mintegy fele annyian hullanak ki idő előtt az iskolából, mint itthon.
Korai iskolaelhagyónak a fiatalok azon csoportját tekintjük, akik 18-24 éves korukban nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és semmilyen képzésben nem vesznek részt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában írta alá az Európa 2020 Stratégiát, melynek egyik célkitűzése a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá csökkentése. A magyarországi folyamatok mégis szembemennek az elvárásokkal: noha a 2004-es 12,6 százalékot 2010-re sikerült 10,8 százalékra csökkenteni, a kormányváltás után a korai iskolaelhagyók aránya újból emelkedésnek indult, már 2011-ben 11,4 százalékra ugrott.
A lap szerint a hazai mutatók romlásában nagy szerepet játszik az Orbán-kormány egyik első intézkedése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre - ami ugyancsak ellentétes az uniós törekvésekkel, a fejlettebb európai államokban cél, hogy a fiatalok minél több időt töltsenek az oktatási rendszerben.
Ez az eredménye a tankötelezettségi korhatár leszállításának
Komolyan mértékben emelkedett a 18 év alatti közmunkások száma, pedig a kormány szerint nem is szabadna őket foglalkoztatni, csak "indokolt esetben". 2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 év alatti közmunkások száma - ez derül ki azokból az adatokból, melyeket a Magyar Nemzet közölt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
