A közoktatásban tiltakozók egyik követelése a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelése, de a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy előbb megvizsgálja, valóban vannak-e káros következményei annak, hogy 16 évesen ott lehet hagyni az oktatást. A közmunkaprogramban 2013 óta rohamosan nő a 18 éven alattiak létszáma, de a tárca nem lát egyértelmű összefüggést az adatok és a korhatár leszállítása között. Bár az Eduline-nal közölt magyarázatuk egyáltalán nem zárja ki ezt az olvasatot. Sőt, igazából az ellenkezőjére nincs semmiféle bizonyíték.
A közoktatás helyzete miatt tüntető civilek és szakszervezetek már a kezdetektől fogva követelik a pár éve 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár visszaemelését 18 évre. Szakértők szerint a nehéz helyzetben lévő gyerekek így könnyen választhatják azt is, hogy 16 éves korban – legjobb esetben is középiskola második évfolyamán – inkább munkát keresnek, és pénzt visznek haza tanulás helyett.
Szakma híján azonban sokaknak csak a közmunka marad, azon túl pedig a tartós munkanélküliség. Nemrég derül ki, hogy 2013 és 2015 között több mint tízszeresére nőtt a közmunkásként dolgozó 18 éven aluliak száma. Tavaly havonta átlagosan már több mint ezer ilyen korú fiatalt tartottak nyilván a közmunkaprogramban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Pedagógusok Sztrájkbizottságával folytatott tárgyalások alatt azt ígérte, vizsgálatot indít annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen hatása volt a 2013-ban bevezetésre kerülő döntésnek, azaz a tankötelezettségi korhatár leszállításának. Most megkerestük a tárcát, mi a véleményük az egyre több fiatalkorú közmunkásról.
Az Emmi az Eduline-nal azt közölte, nem látnak egyértelmű összefüggést a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a 18 év alatti közmunkások számának megugrása között. Ezt arra alapozzák, hogy a törvény a 16 éves korhatárt azok számára vezette be elsőként, akik 2012-ben kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, tehát most érettségiznek.
A Belügyminisztérium által megadott adatok 2013-tól veszik sorra a közmunkában megjelenő 16-18 évesek számát. Az adatok azt mutatják, 2014-ben ugrott meg igazán a szám, akkor az előző évihez képest csaknem ötször annyian álltak a korosztályból közmunkásnak.
A tárca indoka csak akkor lenne teljes mértékben helytálló, ha biztosak lehetnénk abban, hogy sem évvesztesek, sem pedig a korábbiakban évet ismétlő diákok nincsenek a rendszerben. Nem elképzelhetetlen, hogy a középiskolát megkezdők között is van olyan, aki 16. életévét már betöltötte, másodikban (10. osztály) pedig még több ilyen diák lehet.
Múlt héten Galló Istvánné PSZ-elnök beszélt arról, hogy sok kérdésben nem sikerült megegyezni a kormánnyal, ezért újabb tiltakozások jöhetnek. Részletek itt.
A tárcától megtudtuk, a 2015/2016-os - tehát a jelenlegi - tanévvel bezáróan vizsgálják majd a döntés hatását, az így kapott eredményeket pedig nyilvánosságra hozzák, ezután pedig „az érintettek bevonásával” döntenek a korhatárról. Mint írják: „A tankötelezettség korhatárának felülvizsgálata akkor képzelhető el, ha az adatok egyértelműen azt támasztják alá, hogy az iskolából lemorzsolódók száma a tankötelezettség korhatárának csökkentése miatt növekszik”. Ez a tanév még egy hétig tart.
A kormány álláspontja szerint egyébként önmagában a tankötelezettség korhatára semmit sem mond arról, hogy mennyire eredményes az iskolai tanulás. A kormány arra az OECD-adatra hivatkozik, mely megmutatja, itthon 5-39 éves kor között az emberek átlagosan 17 évet töltenek el az oktatásban, ami nagyjából megfelel az OECD-átlagnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
