A kormány azt üzeni, a boldoguláshoz nem kell tanulni

Csak most kezdi vizsgálni az Emmi, hogy növelte-e a korai iskolaelhagyók számát az, hogy 2013-ban 16 évre csökkent a tankötelezettség felső korhatára. Pedig korábban már a KSH és az Európai Tanács is ezt jelezte. Egy OFI-s kutató pedig a tárca utolsó érvét is megcáfolja, és elmagyarázza, miért nem indok az, hogy más uniós országokban is megszokott a 16 éves korhatár.

  • Eduline
pixabay.com

Az Emberi Erőforrások minisztériuma még csak a tanév végén áll neki megvizsgálni, milyen hatásai voltak az iskolaelhagyásra annak a törvénymódosításnak, ami 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.

Nemrég arról írtunk, hogy a bevezetés óta drasztikusan megnőtt a 18 év alatti közmunkások száma, de érdeklődésünkre a tárca azt mondta, nem látnak egyértelmű összefüggést. Bár az érv, ami alapján cáfolni próbálták, szintén nem bizonyult sziklaszilárdnak. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.

Hogy milyen statisztikákhoz nyúl a kormány a vizsgálat során, egyelőre nem tudni: a lehetségesek közül a KSH egész friss számokkal rendelkezik, a korai iskolaelhagyók száma például évek óta emelkedik (2003 és 2010 között még összességében csökkent, tavalyra gyakorlatilag visszaállt a 2003-as szintre). Ez csak a 18-24 év közötti, alapfokú végzettségű, tanulmányokat nem folytató fiatalokat jelöli, de már itt lehetséges okként jelölte meg a hivatal a tankötelezettség leszállítását. A számok itt érhetők el.

Komoly gondokat okoz borsodban, hogy 16 évre szállították le a tankötelezettséget

„A tanköteles kor 18-ról 16 évre való leszállítása növelheti az iskolát középfokú végzettség nélkül elhagyó fiatalok számát” – ez az Európai Bizottság 2013-as ajánlásában olvasható (ebben az évben lépett életbe a módosítás).

Az Emmi az Eduline-nal a döntés védelmében azt közölte, hogy számtalan más uniós országban is 16 év a tankötelezettség felső korhatára. Ez igaz, az olyan sikeres oktatási rendszerrel bíró országokban, mint Dánia, Svédország vagy Norvégia 16 év a korhatár, sőt, Ausztriában, Japánban vagy épp Svájcban csak 15.

Nem is magával a számmal van baj, hanem a csökkentés mértékével. Ugyanis sehol a fejlett világban nem csökkent az elmúlt időszakban ilyen drasztikusan a korhatár. Ennek pedig az lehet az üzenete, hogy a boldoguláshoz nem kell tanulni – ezt már Mátronfi Grögy, az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatója írja egy tanulmányában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter