A kormány azt üzeni, a boldoguláshoz nem kell tanulni

Csak most kezdi vizsgálni az Emmi, hogy növelte-e a korai iskolaelhagyók számát az, hogy 2013-ban 16 évre csökkent a tankötelezettség felső korhatára. Pedig korábban már a KSH és az Európai Tanács is ezt jelezte. Egy OFI-s kutató pedig a tárca utolsó érvét is megcáfolja, és elmagyarázza, miért nem indok az, hogy más uniós országokban is megszokott a 16 éves korhatár.

  • Eduline
pixabay.com

Az Emberi Erőforrások minisztériuma még csak a tanév végén áll neki megvizsgálni, milyen hatásai voltak az iskolaelhagyásra annak a törvénymódosításnak, ami 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.

Nemrég arról írtunk, hogy a bevezetés óta drasztikusan megnőtt a 18 év alatti közmunkások száma, de érdeklődésünkre a tárca azt mondta, nem látnak egyértelmű összefüggést. Bár az érv, ami alapján cáfolni próbálták, szintén nem bizonyult sziklaszilárdnak. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashattok.

Hogy milyen statisztikákhoz nyúl a kormány a vizsgálat során, egyelőre nem tudni: a lehetségesek közül a KSH egész friss számokkal rendelkezik, a korai iskolaelhagyók száma például évek óta emelkedik (2003 és 2010 között még összességében csökkent, tavalyra gyakorlatilag visszaállt a 2003-as szintre). Ez csak a 18-24 év közötti, alapfokú végzettségű, tanulmányokat nem folytató fiatalokat jelöli, de már itt lehetséges okként jelölte meg a hivatal a tankötelezettség leszállítását. A számok itt érhetők el.

Komoly gondokat okoz borsodban, hogy 16 évre szállították le a tankötelezettséget

„A tanköteles kor 18-ról 16 évre való leszállítása növelheti az iskolát középfokú végzettség nélkül elhagyó fiatalok számát” – ez az Európai Bizottság 2013-as ajánlásában olvasható (ebben az évben lépett életbe a módosítás).

Az Emmi az Eduline-nal a döntés védelmében azt közölte, hogy számtalan más uniós országban is 16 év a tankötelezettség felső korhatára. Ez igaz, az olyan sikeres oktatási rendszerrel bíró országokban, mint Dánia, Svédország vagy Norvégia 16 év a korhatár, sőt, Ausztriában, Japánban vagy épp Svájcban csak 15.

Nem is magával a számmal van baj, hanem a csökkentés mértékével. Ugyanis sehol a fejlett világban nem csökkent az elmúlt időszakban ilyen drasztikusan a korhatár. Ennek pedig az lehet az üzenete, hogy a boldoguláshoz nem kell tanulni – ezt már Mátronfi Grögy, az állami Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatója írja egy tanulmányában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pilz Olivér is tankerületi vezető lett

Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.