Az iskolakötelezettség szabályainak átalakítására tesz javaslatot a 2013-as osztrák integrációs jelentés, amit kedden...
Az iskolakötelezettség szabályainak átalakítására tesz javaslatot a 2013-as osztrák integrációs jelentés, amit kedden ismertettek Bécsben. Jelenleg kilenc év Ausztriában az iskolakötelezettség. A jelentés készítői azt javasolják, hogy ez két évvel meghosszabbítható legyen, ha a diák a kilenc tanév alatt nem tudta elsajátítani megfelelő szinten az értő olvasás, az írás, valamint a számolás készségeit.
"Egyszerűen végigülni az iskolaéveket, az túl kevés, el kell érni a készségeknek egy minimális szintjét" - fogalmazott az osztrák rádiónak Heinz Fassmann, a belügyminisztérium mellett működő szakértői tanács elnöke. A szerzők rámutattak: minden negyedik iskolásnak az értő olvasással, minden ötödiknek a számolással vannak gondjai.
Az ötlet megosztja a parlamenti pártokat, de a szakértőket is. Az elképzelés egyébként nem teljesen új, felbukkant már a munkavállalói és munkaadói érdekvédelmi szervezetek közös reformköveteléseiben is. Ezúttal azonban, egy hónappal a parlamenti választások előtt, nagyobb visszhangot kapott.
A szociáldemokrata vezetésű oktatási minisztérium visszafogottan fogadta az integrációs tanács felvetését, a másik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt egyértelmű támogatását nyilvánította ki. A jobb- és a baloldali ellenzék ezzel szemben egyaránt úgy vélekedett: az alapvető készségek elsajátítására kilenc évnek elegendőnek kell lennie, az oktatási kötelezettség meghosszabbítása helyett eredményesebb oktatásra kell törekedni.
A felvetés a szakmai közvéleményben is vegyes visszhangra talált. August Gächtel migrációkutató szerint csak "a statisztikákat szépítené meg" egy ilyen reform, s helyette az első iskolaévekben kellene nagyobb figyelmet szentelni a gyerekek oktatására, tehetségük kibontakoztatására.
A szakértői tanács szorgalmazza a bevándorló családi háttérrel rendelkező gyerekek korai integrációjának elősegítését, így azt is, hogy nagyobb súlyt kapjon az óvodában a német nyelv elsajátítása, valamint a többnyelvűség. Javasolják, hogy a jelenlegi egy kötelező óvodaéven túl egy második évet is töltsenek kötelezően óvodában azok a gyerekek, akik nem tudnak elég jól németül.
Fassmann szerint az óvodai ellátás kiépítése a nők munkába állását is megkönnyítené. A jelentés rámutat, hogy a migrációs hátterű - első vagy második generációs bevándorló - nők 59 százaléka dolgozott 2012-ben, míg a lakosság többi részében 69 százalék volt a nők foglalkoztatottsági rátája. A szakértő szavai szerint a női foglalkoztatottsági mutató különösen a Törökországból és a volt Jugoszlávia területéről érkező bevándorlók körében alacsony.
Az integrációs jelentésből kiderül az is, hogy 2010 óta javult a bevándorlók társadalomba való beilleszkedésének megítélése. Míg két évvel korábban a lakosok 18 százaléka vélekedett úgy, hogy rosszul működik az integráció, 2013-ban kilenc százalék volt ezen a véleményen. 2010-ban 44 százalék mondta azt, hogy romlott az együttélés a migrációs hátterűek és a többiek között, idén 28 százalék vélte így. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2012-ben 1,58 millió migrációs hátterű ember élt az országban, a teljes lakosság 19 százaléka.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
