Az iskolakötelezettség szabályainak átalakítására tesz javaslatot a 2013-as osztrák integrációs jelentés, amit kedden...
Az iskolakötelezettség szabályainak átalakítására tesz javaslatot a 2013-as osztrák integrációs jelentés, amit kedden ismertettek Bécsben. Jelenleg kilenc év Ausztriában az iskolakötelezettség. A jelentés készítői azt javasolják, hogy ez két évvel meghosszabbítható legyen, ha a diák a kilenc tanév alatt nem tudta elsajátítani megfelelő szinten az értő olvasás, az írás, valamint a számolás készségeit.
"Egyszerűen végigülni az iskolaéveket, az túl kevés, el kell érni a készségeknek egy minimális szintjét" - fogalmazott az osztrák rádiónak Heinz Fassmann, a belügyminisztérium mellett működő szakértői tanács elnöke. A szerzők rámutattak: minden negyedik iskolásnak az értő olvasással, minden ötödiknek a számolással vannak gondjai.
Az ötlet megosztja a parlamenti pártokat, de a szakértőket is. Az elképzelés egyébként nem teljesen új, felbukkant már a munkavállalói és munkaadói érdekvédelmi szervezetek közös reformköveteléseiben is. Ezúttal azonban, egy hónappal a parlamenti választások előtt, nagyobb visszhangot kapott.
A szociáldemokrata vezetésű oktatási minisztérium visszafogottan fogadta az integrációs tanács felvetését, a másik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt egyértelmű támogatását nyilvánította ki. A jobb- és a baloldali ellenzék ezzel szemben egyaránt úgy vélekedett: az alapvető készségek elsajátítására kilenc évnek elegendőnek kell lennie, az oktatási kötelezettség meghosszabbítása helyett eredményesebb oktatásra kell törekedni.
A felvetés a szakmai közvéleményben is vegyes visszhangra talált. August Gächtel migrációkutató szerint csak "a statisztikákat szépítené meg" egy ilyen reform, s helyette az első iskolaévekben kellene nagyobb figyelmet szentelni a gyerekek oktatására, tehetségük kibontakoztatására.
A szakértői tanács szorgalmazza a bevándorló családi háttérrel rendelkező gyerekek korai integrációjának elősegítését, így azt is, hogy nagyobb súlyt kapjon az óvodában a német nyelv elsajátítása, valamint a többnyelvűség. Javasolják, hogy a jelenlegi egy kötelező óvodaéven túl egy második évet is töltsenek kötelezően óvodában azok a gyerekek, akik nem tudnak elég jól németül.
Fassmann szerint az óvodai ellátás kiépítése a nők munkába állását is megkönnyítené. A jelentés rámutat, hogy a migrációs hátterű - első vagy második generációs bevándorló - nők 59 százaléka dolgozott 2012-ben, míg a lakosság többi részében 69 százalék volt a nők foglalkoztatottsági rátája. A szakértő szavai szerint a női foglalkoztatottsági mutató különösen a Törökországból és a volt Jugoszlávia területéről érkező bevándorlók körében alacsony.
Az integrációs jelentésből kiderül az is, hogy 2010 óta javult a bevándorlók társadalomba való beilleszkedésének megítélése. Míg két évvel korábban a lakosok 18 százaléka vélekedett úgy, hogy rosszul működik az integráció, 2013-ban kilenc százalék volt ezen a véleményen. 2010-ban 44 százalék mondta azt, hogy romlott az együttélés a migrációs hátterűek és a többiek között, idén 28 százalék vélte így. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2012-ben 1,58 millió migrációs hátterű ember élt az országban, a teljes lakosság 19 százaléka.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
