Emelnék a tankötelezettség felső korhatárát Ausztriában

Az iskolakötelezettség szabályainak átalakítására tesz javaslatot a 2013-as osztrák integrációs jelentés, amit kedden...

  • MTI
Túry Gergely

Az iskolakötelezettség szabályainak átalakítására tesz javaslatot a 2013-as osztrák integrációs jelentés, amit kedden ismertettek Bécsben. Jelenleg kilenc év Ausztriában az iskolakötelezettség. A jelentés készítői azt javasolják, hogy ez két évvel meghosszabbítható legyen, ha a diák a kilenc tanév alatt nem tudta elsajátítani megfelelő szinten az értő olvasás, az írás, valamint a számolás készségeit.

"Egyszerűen végigülni az iskolaéveket, az túl kevés, el kell érni a készségeknek egy minimális szintjét" - fogalmazott az osztrák rádiónak Heinz Fassmann, a belügyminisztérium mellett működő szakértői tanács elnöke. A szerzők rámutattak: minden negyedik iskolásnak az értő olvasással, minden ötödiknek a számolással vannak gondjai.

Az ötlet megosztja a parlamenti pártokat, de a szakértőket is. Az elképzelés egyébként nem teljesen új, felbukkant már a munkavállalói és munkaadói érdekvédelmi szervezetek közös reformköveteléseiben is. Ezúttal azonban, egy hónappal a parlamenti választások előtt, nagyobb visszhangot kapott.

A szociáldemokrata vezetésű oktatási minisztérium visszafogottan fogadta az integrációs tanács felvetését, a másik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt egyértelmű támogatását nyilvánította ki. A jobb- és a baloldali ellenzék ezzel szemben egyaránt úgy vélekedett: az alapvető készségek elsajátítására kilenc évnek elegendőnek kell lennie, az oktatási kötelezettség meghosszabbítása helyett eredményesebb oktatásra kell törekedni. 

A felvetés a szakmai közvéleményben is vegyes visszhangra talált. August Gächtel migrációkutató szerint csak "a statisztikákat szépítené meg" egy ilyen reform, s helyette az első iskolaévekben kellene nagyobb figyelmet szentelni a gyerekek oktatására, tehetségük kibontakoztatására.

A szakértői tanács szorgalmazza a bevándorló családi háttérrel rendelkező gyerekek korai integrációjának elősegítését, így azt is, hogy nagyobb súlyt kapjon az óvodában a német nyelv elsajátítása, valamint a többnyelvűség. Javasolják, hogy a jelenlegi egy kötelező óvodaéven túl egy második évet is töltsenek kötelezően óvodában azok a gyerekek, akik nem tudnak elég jól németül.

Fassmann szerint az óvodai ellátás kiépítése a nők munkába állását is megkönnyítené. A jelentés rámutat, hogy a migrációs hátterű - első vagy második generációs bevándorló - nők 59 százaléka dolgozott 2012-ben, míg a lakosság többi részében 69 százalék volt a nők foglalkoztatottsági rátája. A szakértő szavai szerint a női foglalkoztatottsági mutató különösen a Törökországból és a volt Jugoszlávia területéről érkező bevándorlók körében alacsony.

Az integrációs jelentésből kiderül az is, hogy 2010 óta javult a bevándorlók társadalomba való beilleszkedésének megítélése. Míg két évvel korábban a lakosok 18 százaléka vélekedett úgy, hogy rosszul működik az integráció, 2013-ban kilenc százalék volt ezen a véleményen. 2010-ban 44 százalék mondta azt, hogy romlott az együttélés a migrációs hátterűek és a többiek között, idén 28 százalék vélte így. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2012-ben 1,58 millió migrációs hátterű ember élt az országban, a teljes lakosság 19 százaléka.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.