Komoly gondokat okoz borsodban, hogy 16 évre szállították le a tankötelezettséget

Egy borsodi település már alig tud munkát adni a sok, 16 évesen az iskolából kilépő közmunkásnak. Máshol is probléma, hogy sokan morzsolódnak le még fiatalkorúként az oktatásból.

  • Eduline
Shutterstock

Több borsodi polgármester is arra panaszkodik, hogy sok iskolás hagy fel a tanulással 16 éves korában, és többségük előtt így csak a közmunka áll, mint lehetőség – írja a Borsod Online.

Gönc polgármestere elmondta a portálnak, hogy hiába próbálja meggyőzni a szegény családokat arról, hogy jobban járnak a gyerekek, ha tanulnak, mióta 2011-ben 16 évre vitték le a tankötelezettség korhatárát, egyre többen hagyják ott az iskolát.

A tankötelezettség leszállítása után a középiskolákban is felgyorsult a diákok létszámcsökkenése.

A településen 1200-an élnek, közülük 270 a közmunkás. Sivák János szerint nagyon nehéz ennyi embernek érdemleges munkát adni.

Egy abaújszántói szakképző igazgatója szerint náluk nem sokan hagyják ott 16 évesen az intézményt, de más szakképzőkben ez tényleg probléma. Arra viszont panaszkodott, hogy sok gyerek úgy kerül be a középfokú oktatásba, hogy alapvető képességekkel sem bír.

A tiltakozók egyik követelése a tankötelezettség 18 évre emelése. A kormány 2011-ben döntött arról, hogy 16 évre viszi le a korhatárt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.