Több mint 42 ezer diák morzsolódott le, esett ki a közoktatásból a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése miatt - tudta meg a 168 Óra.
A lemorzsolódásnak több oka van, ezek közé tartozik a szakértői anyag szerint a 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár.
A tanulmány felsorolja a lemorzsolódás konkrét okait is. A szakközépiskolai tanulmányait szakképesítés megszerzése nélkül 1852 tanuló szakította félbe, a szakiskolai tanulmányait 2818 diák hagyta abba. Külön kategória a „tanulmányait saját döntés alapján megszakította” kitétel, ők 25 ezer 146-an vannak, mindannyian 16 év felettiek, nem tankötelesek. Mint ahogy az igazolatlan hiányzás miatt kimaradt 8123 gyerek is idősebb, mint 16 éves.
1759 16 év feletti tanuló azért zuhant ki a rendszerből, mert tanulmányi kötelezettségét adott évfolyamon második alkalommal sem teljesítette. A felső korhatára miatt 888 gyerek hagyta el végzettség nélkül az oktatási rendszert, kizárással pedig 494.
A minisztériumi anyag szerint a 16 évre csökkentett tankötelezettség része a problémának. „A tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett (legalább) ISCED 3 végzettségi szint megszerzése nélkül szűnik meg. A második legmarkánsabb tényező az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, amely szintén a tankötelezettségi kort elérő fiatalokra jellemző” – olvasható például az anyagban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
