Az EMMI államtitkára újabb adatokat lobogtat, miszerint csökkent a sok igazolatlan hiányzást begyűjtő diákok száma, ám ez inkább azért lehet, mert a kevesebb a 16 év fölött iskolába járó diákok száma.
A parlamentben Ikotity István írásbeli kérdéssel kereste meg Balog Zoltán minisztert, hogy mi az oka annak, hogy tendenciózusan növekszik az általános iskolákban az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzással rendelkező diákok száma? A válasz végül Rétvári Bencétől, az EMMI számmágus parlamenti államtitkárától érkezett, aki élve a lehetőséggel megkerülte az egyenes válaszadást, ugyanis nem az általános iskolásokról, hanem a teljes diákságról készült statisztikával magyarázta, hogy nem nőtt, hanem csökkent a sokat hiányzók száma.
A II. Orbán kormány miután a családi pótlék feltételévé tette, hogy a gyerekeknek nem lehet sok igazolatlan hiányzásuk, a 2009-es adatokhoz képest keményen bezuhant a hiányzók összesített száma, 13046-ról a 2015/2016-os tanévre 5996-ra, ez 54 százalékos csökkenés. A szankciókról mondhatnánk tehát, hogy van eredménye, de a kép ennél árnyaltabb.
A Magyar Nemzet szúrta ki 2016-ban, hogy folyamatosan emelkedik az általános iskolai igazolatlan hiányzások száma, míg a statisztikailag veszélyeztetettnek számító szakközépiskolákban (napjainkban már szakgimnázium) folyamatosan csökkent, ugyanez vonatkozik a statisztikailag kevésbé veszélyeztetett gimnáziumokra is, ennek következtében így alakult a hiányzók összesítette száma:
Rétvári Bence a lehetőséget felismerve ismét haknizásba kezdett, az MTI-n keresztül tudatta a sajtóval, hogy mekkora eredményt értek el. Csakhogy ez még mindig nem válasz Ikotity István számára, ugyanis ő az általános iskolásokat kérdezte, ahol így alakultak az adatok:
Sajnos pontos adat még nem áll rendelkezésre a 2015/2016-os tanévről, hogy az általános iskolákban mértek-e csökkenést vagy sem. Ezen ponton tehát egyelőre nehéz megfogni Rétvárit, csak azt lehet mondani, hogy nem tudni, hogy ferdített-e a statisztikákon. De van más lehetőségünk is.
A 2015/2016-os tanévről kiadott Köznevelési Statisztikai Évkönyv adatai szerint a 15-18 éves korosztályban 88 százalékra csökkent az iskolába járó diákok száma. A csökkenés hátterében kisebb mértékben az évfolyamok közötti népességfogyási tényezők is állnak, de egy furcsa adat azt mutatja, hogy itt többről van szó. Bár minden korcsoportban mérhető csökkenés, a szakiskolákba (mostani szakközépiskolák) járó diákok száma drasztikusan csökkent 2012. évet követően, miután 16 évre csökkentették az iskolaköteles korhatárt.
Tehát míg más iskolatípusokban nagyjából 2-3 százalékkal csökkent a tanulók létszáma, addig a szakiskolákban 22 százalékkal. Figyelembe véve az EMMI saját statisztikáit, miszerint a 42 ezret is meghaladja az iskolát elhagyó 16 vagy annál idősebb idősebb diákok száma, valamint a legszegényebb magyarországi térségekben van a legtöbb iskolaköteles diák, összerakható a kép, hogy leginkább a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű rétegeknél mérhető a csökkenés, akik leginkább szakiskolába járnak, pontosabban járnának.
Leginkább azok a diákok hagyhatták el az oktatást, akiknél fennállt az iskolakerülés, vagyis az 50 órát meghaladó iskolai hiányzás veszélye. A Rétvári által lobogtatott mérések pedig nem alkalmasak arra, hogy ezt a kiesést kimutassák.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
