Az EMMI államtitkára újabb adatokat lobogtat, miszerint csökkent a sok igazolatlan hiányzást begyűjtő diákok száma, ám ez inkább azért lehet, mert a kevesebb a 16 év fölött iskolába járó diákok száma.
A parlamentben Ikotity István írásbeli kérdéssel kereste meg Balog Zoltán minisztert, hogy mi az oka annak, hogy tendenciózusan növekszik az általános iskolákban az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzással rendelkező diákok száma? A válasz végül Rétvári Bencétől, az EMMI számmágus parlamenti államtitkárától érkezett, aki élve a lehetőséggel megkerülte az egyenes válaszadást, ugyanis nem az általános iskolásokról, hanem a teljes diákságról készült statisztikával magyarázta, hogy nem nőtt, hanem csökkent a sokat hiányzók száma.
A II. Orbán kormány miután a családi pótlék feltételévé tette, hogy a gyerekeknek nem lehet sok igazolatlan hiányzásuk, a 2009-es adatokhoz képest keményen bezuhant a hiányzók összesített száma, 13046-ról a 2015/2016-os tanévre 5996-ra, ez 54 százalékos csökkenés. A szankciókról mondhatnánk tehát, hogy van eredménye, de a kép ennél árnyaltabb.
A Magyar Nemzet szúrta ki 2016-ban, hogy folyamatosan emelkedik az általános iskolai igazolatlan hiányzások száma, míg a statisztikailag veszélyeztetettnek számító szakközépiskolákban (napjainkban már szakgimnázium) folyamatosan csökkent, ugyanez vonatkozik a statisztikailag kevésbé veszélyeztetett gimnáziumokra is, ennek következtében így alakult a hiányzók összesítette száma:
Rétvári Bence a lehetőséget felismerve ismét haknizásba kezdett, az MTI-n keresztül tudatta a sajtóval, hogy mekkora eredményt értek el. Csakhogy ez még mindig nem válasz Ikotity István számára, ugyanis ő az általános iskolásokat kérdezte, ahol így alakultak az adatok:
Sajnos pontos adat még nem áll rendelkezésre a 2015/2016-os tanévről, hogy az általános iskolákban mértek-e csökkenést vagy sem. Ezen ponton tehát egyelőre nehéz megfogni Rétvárit, csak azt lehet mondani, hogy nem tudni, hogy ferdített-e a statisztikákon. De van más lehetőségünk is.
A 2015/2016-os tanévről kiadott Köznevelési Statisztikai Évkönyv adatai szerint a 15-18 éves korosztályban 88 százalékra csökkent az iskolába járó diákok száma. A csökkenés hátterében kisebb mértékben az évfolyamok közötti népességfogyási tényezők is állnak, de egy furcsa adat azt mutatja, hogy itt többről van szó. Bár minden korcsoportban mérhető csökkenés, a szakiskolákba (mostani szakközépiskolák) járó diákok száma drasztikusan csökkent 2012. évet követően, miután 16 évre csökkentették az iskolaköteles korhatárt.
Tehát míg más iskolatípusokban nagyjából 2-3 százalékkal csökkent a tanulók létszáma, addig a szakiskolákban 22 százalékkal. Figyelembe véve az EMMI saját statisztikáit, miszerint a 42 ezret is meghaladja az iskolát elhagyó 16 vagy annál idősebb idősebb diákok száma, valamint a legszegényebb magyarországi térségekben van a legtöbb iskolaköteles diák, összerakható a kép, hogy leginkább a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű rétegeknél mérhető a csökkenés, akik leginkább szakiskolába járnak, pontosabban járnának.
Leginkább azok a diákok hagyhatták el az oktatást, akiknél fennállt az iskolakerülés, vagyis az 50 órát meghaladó iskolai hiányzás veszélye. A Rétvári által lobogtatott mérések pedig nem alkalmasak arra, hogy ezt a kiesést kimutassák.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
