Az EMMI államtitkára újabb adatokat lobogtat, miszerint csökkent a sok igazolatlan hiányzást begyűjtő diákok száma, ám ez inkább azért lehet, mert a kevesebb a 16 év fölött iskolába járó diákok száma.
A parlamentben Ikotity István írásbeli kérdéssel kereste meg Balog Zoltán minisztert, hogy mi az oka annak, hogy tendenciózusan növekszik az általános iskolákban az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzással rendelkező diákok száma? A válasz végül Rétvári Bencétől, az EMMI számmágus parlamenti államtitkárától érkezett, aki élve a lehetőséggel megkerülte az egyenes válaszadást, ugyanis nem az általános iskolásokról, hanem a teljes diákságról készült statisztikával magyarázta, hogy nem nőtt, hanem csökkent a sokat hiányzók száma.
A II. Orbán kormány miután a családi pótlék feltételévé tette, hogy a gyerekeknek nem lehet sok igazolatlan hiányzásuk, a 2009-es adatokhoz képest keményen bezuhant a hiányzók összesített száma, 13046-ról a 2015/2016-os tanévre 5996-ra, ez 54 százalékos csökkenés. A szankciókról mondhatnánk tehát, hogy van eredménye, de a kép ennél árnyaltabb.
A Magyar Nemzet szúrta ki 2016-ban, hogy folyamatosan emelkedik az általános iskolai igazolatlan hiányzások száma, míg a statisztikailag veszélyeztetettnek számító szakközépiskolákban (napjainkban már szakgimnázium) folyamatosan csökkent, ugyanez vonatkozik a statisztikailag kevésbé veszélyeztetett gimnáziumokra is, ennek következtében így alakult a hiányzók összesítette száma:
Rétvári Bence a lehetőséget felismerve ismét haknizásba kezdett, az MTI-n keresztül tudatta a sajtóval, hogy mekkora eredményt értek el. Csakhogy ez még mindig nem válasz Ikotity István számára, ugyanis ő az általános iskolásokat kérdezte, ahol így alakultak az adatok:
Sajnos pontos adat még nem áll rendelkezésre a 2015/2016-os tanévről, hogy az általános iskolákban mértek-e csökkenést vagy sem. Ezen ponton tehát egyelőre nehéz megfogni Rétvárit, csak azt lehet mondani, hogy nem tudni, hogy ferdített-e a statisztikákon. De van más lehetőségünk is.
A 2015/2016-os tanévről kiadott Köznevelési Statisztikai Évkönyv adatai szerint a 15-18 éves korosztályban 88 százalékra csökkent az iskolába járó diákok száma. A csökkenés hátterében kisebb mértékben az évfolyamok közötti népességfogyási tényezők is állnak, de egy furcsa adat azt mutatja, hogy itt többről van szó. Bár minden korcsoportban mérhető csökkenés, a szakiskolákba (mostani szakközépiskolák) járó diákok száma drasztikusan csökkent 2012. évet követően, miután 16 évre csökkentették az iskolaköteles korhatárt.
Tehát míg más iskolatípusokban nagyjából 2-3 százalékkal csökkent a tanulók létszáma, addig a szakiskolákban 22 százalékkal. Figyelembe véve az EMMI saját statisztikáit, miszerint a 42 ezret is meghaladja az iskolát elhagyó 16 vagy annál idősebb idősebb diákok száma, valamint a legszegényebb magyarországi térségekben van a legtöbb iskolaköteles diák, összerakható a kép, hogy leginkább a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű rétegeknél mérhető a csökkenés, akik leginkább szakiskolába járnak, pontosabban járnának.
Leginkább azok a diákok hagyhatták el az oktatást, akiknél fennállt az iskolakerülés, vagyis az 50 órát meghaladó iskolai hiányzás veszélye. A Rétvári által lobogtatott mérések pedig nem alkalmasak arra, hogy ezt a kiesést kimutassák.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
