Az EMMI államtitkára újabb adatokat lobogtat, miszerint csökkent a sok igazolatlan hiányzást begyűjtő diákok száma, ám ez inkább azért lehet, mert a kevesebb a 16 év fölött iskolába járó diákok száma.
A parlamentben Ikotity István írásbeli kérdéssel kereste meg Balog Zoltán minisztert, hogy mi az oka annak, hogy tendenciózusan növekszik az általános iskolákban az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzással rendelkező diákok száma? A válasz végül Rétvári Bencétől, az EMMI számmágus parlamenti államtitkárától érkezett, aki élve a lehetőséggel megkerülte az egyenes válaszadást, ugyanis nem az általános iskolásokról, hanem a teljes diákságról készült statisztikával magyarázta, hogy nem nőtt, hanem csökkent a sokat hiányzók száma.
A II. Orbán kormány miután a családi pótlék feltételévé tette, hogy a gyerekeknek nem lehet sok igazolatlan hiányzásuk, a 2009-es adatokhoz képest keményen bezuhant a hiányzók összesített száma, 13046-ról a 2015/2016-os tanévre 5996-ra, ez 54 százalékos csökkenés. A szankciókról mondhatnánk tehát, hogy van eredménye, de a kép ennél árnyaltabb.
A Magyar Nemzet szúrta ki 2016-ban, hogy folyamatosan emelkedik az általános iskolai igazolatlan hiányzások száma, míg a statisztikailag veszélyeztetettnek számító szakközépiskolákban (napjainkban már szakgimnázium) folyamatosan csökkent, ugyanez vonatkozik a statisztikailag kevésbé veszélyeztetett gimnáziumokra is, ennek következtében így alakult a hiányzók összesítette száma:
Rétvári Bence a lehetőséget felismerve ismét haknizásba kezdett, az MTI-n keresztül tudatta a sajtóval, hogy mekkora eredményt értek el. Csakhogy ez még mindig nem válasz Ikotity István számára, ugyanis ő az általános iskolásokat kérdezte, ahol így alakultak az adatok:
Sajnos pontos adat még nem áll rendelkezésre a 2015/2016-os tanévről, hogy az általános iskolákban mértek-e csökkenést vagy sem. Ezen ponton tehát egyelőre nehéz megfogni Rétvárit, csak azt lehet mondani, hogy nem tudni, hogy ferdített-e a statisztikákon. De van más lehetőségünk is.
A 2015/2016-os tanévről kiadott Köznevelési Statisztikai Évkönyv adatai szerint a 15-18 éves korosztályban 88 százalékra csökkent az iskolába járó diákok száma. A csökkenés hátterében kisebb mértékben az évfolyamok közötti népességfogyási tényezők is állnak, de egy furcsa adat azt mutatja, hogy itt többről van szó. Bár minden korcsoportban mérhető csökkenés, a szakiskolákba (mostani szakközépiskolák) járó diákok száma drasztikusan csökkent 2012. évet követően, miután 16 évre csökkentették az iskolaköteles korhatárt.
Tehát míg más iskolatípusokban nagyjából 2-3 százalékkal csökkent a tanulók létszáma, addig a szakiskolákban 22 százalékkal. Figyelembe véve az EMMI saját statisztikáit, miszerint a 42 ezret is meghaladja az iskolát elhagyó 16 vagy annál idősebb idősebb diákok száma, valamint a legszegényebb magyarországi térségekben van a legtöbb iskolaköteles diák, összerakható a kép, hogy leginkább a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű rétegeknél mérhető a csökkenés, akik leginkább szakiskolába járnak, pontosabban járnának.
Leginkább azok a diákok hagyhatták el az oktatást, akiknél fennállt az iskolakerülés, vagyis az 50 órát meghaladó iskolai hiányzás veszélye. A Rétvári által lobogtatott mérések pedig nem alkalmasak arra, hogy ezt a kiesést kimutassák.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
