Aláírásgyűjtés kezdődhet a tankötelezettség miatt

Megkezdődhet az aláírásgyűjtés a tankötelezettségről szóló népszavazási kezdeményezéshez, miután jogerőre emelkedett a kérdés hitelesítéséről hozott választási bizottsági határozat.

  • MTI
pixabay.com

A március 15-ei civil demonstráción bejelentett 19 "rendszerbontó" népszavazási kezdeményezés egyike volt az, amely úgy hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?".

A Nemzeti Választási Bizottság március 25-én hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdés megfelel az alaptörvényben és a népszavazási törvényben foglalt előírásoknak, így lehet benne országos ügydöntő népszavazást tartani.

A hitelesítő határozat ellen érkezett felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden bírálta el, és érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A bírósági felülvizsgálati eljárásban ugyanis kötelező az ügyvédi képviselet, és ennek a beadványozó nem tett eleget. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria keddi döntése azt jelenti, hogy jogerőre emelkedett az NVB határozata, azaz megkezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazási kérdésben.

A Kúria döntését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben. A megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. A népszavazási kezdeményezést csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.