Nemcsak a közoktatásban alakul át a szakképzés jövőre, hanem a felnőtteknek szóló OKJ-s képzések rendszere is változik. A képesítések száma radikálisan lecsökken, többségüket pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két vagy három év alatt. Sok népszerű szakma megszűnik vagy összeolvad. Összefoglaltuk, hogy mi történt az idén és mi várható 2020-ban.
Önálló törvényt kapott a szakképzés: a jogszabály értelmében átnevezik a szakképző iskolákat, átalakul a szakmalista, változik a diákok gyakorlati képzése és a tanárok státusza is. Most, az év végén összefoglaljuk a nagy port kavaró, pár hónap múlva már életbe lépő változásokat.
Január elején rendezik meg a 20. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást Budapesten - közölték a szervezők az MTI-vel.
"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremelésről. Bemutattuk a Pedagógusok Szakszervezete felmérésének eredményeit a tanárok terheltségéről, és beszámoltunk az iskolaérettségi vizsgálatok legújabb változásáról. Kiderült, miből kell emelt szinten érettségizni jövőre, és megnéztük, mikor tartanak nyitva a könyvtárak az ünnepi időszakban. A hét hírei röviden.
Az ingyenesen megszerezhető, iskolarendszerű OKJ-s képzések szeptemberben és februárban indulnak általában. Vagyis az utolsó, még nem változott iskolarendszerű képzésekre januárban lehet majd jelentkezni. Mutatjuk, hol találjátok a képzéseket.
Nincs szó a megígért béremelésről a szakképzési törvényhez készült, a Népszava birtokába került végrehajtási rendelettervezetben, amely önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne.
A népszerű pénzügyi képzések zöme és más, a 2018-as toplistában szereplő képesítések sem lesznek többé önálló szakmák. A 2020. szeptemberében életbe lépő Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) ugyanis az eddiginél jóval kevesebb képzést tartalmaz, és azok nagy részét is csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni.
Többek között a központosítás és a társadalmi párbeszéd hiánya határozza meg az oktatáspolitikát - mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője Szabad Oktatást! elnevezésű rendezvény záró eseményén vasárnap Budapesten.
Szombaton több ezer tanár tüntetett Budapesten, többek között január 1-jétől 30 százalékos béremelést és a szakképzési törvény jelen formájában való visszavonását követelik. A nagy vihart kavaró jogszabályt, amely értelmében a szakoktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a héten hirdették ki. Annak viszont diákok tízezrei örülhetnek, hogy ismét lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból. A hét legfontosabb hírei röviden.
Szerdán körlevelet küldött a szakképzési centrumoknak a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, amelyben arról győzködi a szakképzésben oktatókat, jól járnak a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével - írja a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a levél több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít.
Megjelent az új szakképzési törvény a november 28-ai Magyar Közlönyben. A jogszabály értelmében a szakoktatók jövő júliustól a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak majd, a szakszervezetek tiltakozása ellenére.
2020. szeptemberétől minden szakképzést nyújtó középfokú iskolában tanuló diák az első két évben ösztöndíjat, a duális képzésben részt vevők munkabért kapnak majd. Összegyűjtöttük, mekkora összegű támogatásra számíthattok a különböző iskolatípusokban és évfolyamokon.
Hol találjátok azoknak a szakképesítéseknek a listáját, amelyekhez érettségi végzettségre van szükség, és mi változik 2020 szeptemberétől? Itt vannak a tudnivalók.
A szakképzésben dolgozó szegedi tanárok indítottak petíciót a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megszüntetése miatt. A kedden elfogadott szakképzési törvény végrehajtásának felfüggesztését, béremelést és annak törvényi garanciáját követelik.
Ellentétes a közszférában dolgozó állampolgárok érdekeivel a szakoktatók státuszának változása a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint. A kedden elfogadott szakképzési törvény értelmében az érintettek elveszítik közalkalmazotti státuszukat és az azzal járó biztonságot - írja a 24.hu. A PDSZ tovább tiltakozik a törvény hatályba lépése ellen.
Tegnap ugyanis megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt.
Megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt, ami alapján a következő tanévtől átalakul a szakképzés rendszere: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.
A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
