Önálló törvényt kapott a szakképzés: a jogszabály értelmében átnevezik a szakképző iskolákat, átalakul a szakmalista, változik a diákok gyakorlati képzése és a tanárok státusza is. Most, az év végén összefoglaljuk a nagy port kavaró, pár hónap múlva már életbe lépő változásokat.
Január elején rendezik meg a 20. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást Budapesten - közölték a szervezők az MTI-vel.
"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremelésről. Bemutattuk a Pedagógusok Szakszervezete felmérésének eredményeit a tanárok terheltségéről, és beszámoltunk az iskolaérettségi vizsgálatok legújabb változásáról. Kiderült, miből kell emelt szinten érettségizni jövőre, és megnéztük, mikor tartanak nyitva a könyvtárak az ünnepi időszakban. A hét hírei röviden.
Az ingyenesen megszerezhető, iskolarendszerű OKJ-s képzések szeptemberben és februárban indulnak általában. Vagyis az utolsó, még nem változott iskolarendszerű képzésekre januárban lehet majd jelentkezni. Mutatjuk, hol találjátok a képzéseket.
Nincs szó a megígért béremelésről a szakképzési törvényhez készült, a Népszava birtokába került végrehajtási rendelettervezetben, amely önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne.
A népszerű pénzügyi képzések zöme és más, a 2018-as toplistában szereplő képesítések sem lesznek többé önálló szakmák. A 2020. szeptemberében életbe lépő Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) ugyanis az eddiginél jóval kevesebb képzést tartalmaz, és azok nagy részét is csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni.
Többek között a központosítás és a társadalmi párbeszéd hiánya határozza meg az oktatáspolitikát - mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője Szabad Oktatást! elnevezésű rendezvény záró eseményén vasárnap Budapesten.
Szombaton több ezer tanár tüntetett Budapesten, többek között január 1-jétől 30 százalékos béremelést és a szakképzési törvény jelen formájában való visszavonását követelik. A nagy vihart kavaró jogszabályt, amely értelmében a szakoktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a héten hirdették ki. Annak viszont diákok tízezrei örülhetnek, hogy ismét lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból. A hét legfontosabb hírei röviden.
Szerdán körlevelet küldött a szakképzési centrumoknak a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, amelyben arról győzködi a szakképzésben oktatókat, jól járnak a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével - írja a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a levél több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít.
Megjelent az új szakképzési törvény a november 28-ai Magyar Közlönyben. A jogszabály értelmében a szakoktatók jövő júliustól a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak majd, a szakszervezetek tiltakozása ellenére.
2020. szeptemberétől minden szakképzést nyújtó középfokú iskolában tanuló diák az első két évben ösztöndíjat, a duális képzésben részt vevők munkabért kapnak majd. Összegyűjtöttük, mekkora összegű támogatásra számíthattok a különböző iskolatípusokban és évfolyamokon.
Hol találjátok azoknak a szakképesítéseknek a listáját, amelyekhez érettségi végzettségre van szükség, és mi változik 2020 szeptemberétől? Itt vannak a tudnivalók.
A szakképzésben dolgozó szegedi tanárok indítottak petíciót a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megszüntetése miatt. A kedden elfogadott szakképzési törvény végrehajtásának felfüggesztését, béremelést és annak törvényi garanciáját követelik.
Ellentétes a közszférában dolgozó állampolgárok érdekeivel a szakoktatók státuszának változása a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint. A kedden elfogadott szakképzési törvény értelmében az érintettek elveszítik közalkalmazotti státuszukat és az azzal járó biztonságot - írja a 24.hu. A PDSZ tovább tiltakozik a törvény hatályba lépése ellen.
Tegnap ugyanis megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt.
Megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt, ami alapján a következő tanévtől átalakul a szakképzés rendszere: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.
A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
