Milyen bizonyítványt lehet szerezni a szakgimnáziumokban most, és az új szakképzési törvény életbelépését követően? A szeptembertől már technikumnak nevezett intézmények kapcsán válaszolunk meg egy olvasói kérdést.
A 2020-ban szakgimnáziumban érettségiző (végzős) diákok kapnak szakképesítésről bizonyítványt? Vagy csak általános érettségit szereznek?
A jelenleg még érvényben lévő szabályok szerint a szakgimnáziumban érettségizők - választásuk alapján - letehetik az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítést vagy részszakképesítést.
A törvény szerint ha a kötelező komplex szakmai vizsga szakmai és vizsgakövetelménye iskolai előképzettségként érettségi végzettséget ír elő, úgy a szakképesítést igazoló bizonyítvány csak az érettségi végzettség megszerzését követően adható ki. Vagyis a még szakgimnáziumban végző tanulók egyaránt szerezhetnek érettségi- és szakképesítésről szóló bizonyítványt is.
Mi lesz szeptembertől?
Az új, technikumnak nevezett intézmények 2020. június 30-ig szakgimnáziumként működnek, ezek után lép érvénybe a 2019. novemberében megszavazott szakképzési törvény. Vagyis a 2020/2021-es tanévtől a mai szakgimnázumok (akkor már technikumok) hasonló tanulmányi lehetőségekkel bírnak majd. Továbbra is felkészíti majd a diákokat az érettségi-, és a szakmai vizsgára is.
A technikumok - akárcsak a szakképző iskolák - ágazati alapozó képzéssel indulnak majd, a technikumokban a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés lesz. Ezekben az iskolákban egyébként kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítés is történhet, ezek csak két évfolyamosok lesznek, és nappali rendszerben nem szervezhetők majd meg.
Új szabályok az oktatás területén: ez vár a diákokra 2020-ban
Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
