Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.
Közoktatás: átalakulnak az iskolaérettségi vizsgálatok és a szakképzés
A leginkább vitatott módosítások a közoktatást érintik. Január 1-jétől változnak a beiskolázás és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályai. Azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben iskolába kell menniük. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy további egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt majd.
A részletekről november végéig nem sokat lehetett tudni, és a vizsgálat módszertanával kapcsolatban még mindig sok a kérdés. A felmentési kérelem beadásának határidejét 2020-ban, egy alkalommal január 31-ig meghosszabbították. Itt olvashatjátok a részleteket.
Az önálló szakképzési törvény január 1-jén lép hatályba, a legtöbb változást ugyanakkor csak szeptember elsejétől vezetik be. Többek között változik az iskolák elnevezése: a jelenlegi szakgimnáziumokat technikumnak, a szakközépiskolákat pedig szakképző iskolának fogják hívni. Radikálisan lecsökken a szakmák listája, a diákok pedig tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződéssel dolgoznak majd. Júliustól a szakképzésben oktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni, a szakszervezetek tiltakozása ellenére. Itt találjátok összefoglalónkat.
Érettségi: újra lehet előrehozott vizsgát tenni természettudományos tárgyakból
Az érettségi terén bevezetésre kerülő változásnak - amely a 2013-ig érvényes szabályozást hozza vissza - több tízezer diák örülhet, a következő, tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve ugyanis újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból, akár ősszel is. az új szabályozás szerint azon tantárgyakból, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni. Idegen nyelvekből továbbra is kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott vizsgát.
Itt olvashatjátok a részleteket, azt pedig, hogy mennyire népszerű volt korábban az előrehozott érettségi, itt nézhetitek meg.
Felvételi: minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2020-as általános felvételi eljárásban alap- vagy osztatlan szakra - néhány kivétellel - már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségit tett. A középfokú nyelvvizsga követelményét a felvételizők örömére végül eltörölték. Arról, hogy hogyan történt a változtatás, itt olvashattok. Itt nézhetitek meg, milyen feltételeknek kell megfelelnetek, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, a felvételi és a pontszámítás szabályairól pedig itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felsőoktatás: így kell törleszteni az állami ösztöndíjat
Január 1-jétől azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésben tanulnak és nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" az ösztöndíjat. Eddig alapesetben a képzési költség felét kellett visszafizetni, ennek munkaviszonnyal való kiváltását csak kérelmezni lehetett. Itt olvashatjátok a részleteket, az állami ösztöndíjas képzésről szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.
A felsőoktatási intézményeket érintő változásokról itt olvashattok, arról pedig, hogy mi történt a Közép-európai Egyetemmel (CEU) 2019-ben, itt találjátok összefoglalónkat.
Ilyen lesz a 2019/2020 tanév második féléve: ez az aktuális menetrend
Hamarosan kezdődik a 2019/2020-as tanév második féléve, mutatjuk az elkövetkezendő időszak eseményeit egészen a nyári szünetig bezárólag.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
