Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.
Közoktatás: átalakulnak az iskolaérettségi vizsgálatok és a szakképzés
A leginkább vitatott módosítások a közoktatást érintik. Január 1-jétől változnak a beiskolázás és az iskolaérettségi vizsgálatok szabályai. Azoknak a gyerekeknek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, szeptemberben iskolába kell menniük. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy további egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt majd.
A részletekről november végéig nem sokat lehetett tudni, és a vizsgálat módszertanával kapcsolatban még mindig sok a kérdés. A felmentési kérelem beadásának határidejét 2020-ban, egy alkalommal január 31-ig meghosszabbították. Itt olvashatjátok a részleteket.
Az önálló szakképzési törvény január 1-jén lép hatályba, a legtöbb változást ugyanakkor csak szeptember elsejétől vezetik be. Többek között változik az iskolák elnevezése: a jelenlegi szakgimnáziumokat technikumnak, a szakközépiskolákat pedig szakképző iskolának fogják hívni. Radikálisan lecsökken a szakmák listája, a diákok pedig tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződéssel dolgoznak majd. Júliustól a szakképzésben oktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat és a munka törvénykönyve hatálya alá fognak tartozni, a szakszervezetek tiltakozása ellenére. Itt találjátok összefoglalónkat.
Érettségi: újra lehet előrehozott vizsgát tenni természettudományos tárgyakból
Az érettségi terén bevezetésre kerülő változásnak - amely a 2013-ig érvényes szabályozást hozza vissza - több tízezer diák örülhet, a következő, tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve ugyanis újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból, akár ősszel is. az új szabályozás szerint azon tantárgyakból, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni. Idegen nyelvekből továbbra is kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott vizsgát.
Itt olvashatjátok a részleteket, azt pedig, hogy mennyire népszerű volt korábban az előrehozott érettségi, itt nézhetitek meg.
Felvételi: minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi
A 2020-as általános felvételi eljárásban alap- vagy osztatlan szakra - néhány kivétellel - már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségit tett. A középfokú nyelvvizsga követelményét a felvételizők örömére végül eltörölték. Arról, hogy hogyan történt a változtatás, itt olvashattok. Itt nézhetitek meg, milyen feltételeknek kell megfelelnetek, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, a felvételi és a pontszámítás szabályairól pedig itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felsőoktatás: így kell törleszteni az állami ösztöndíjat
Január 1-jétől azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésben tanulnak és nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, hazai munkaviszony fenntartásával kell "törleszteniük" az ösztöndíjat. Eddig alapesetben a képzési költség felét kellett visszafizetni, ennek munkaviszonnyal való kiváltását csak kérelmezni lehetett. Itt olvashatjátok a részleteket, az állami ösztöndíjas képzésről szóló összefoglalónkat pedig itt találjátok.
A felsőoktatási intézményeket érintő változásokról itt olvashattok, arról pedig, hogy mi történt a Közép-európai Egyetemmel (CEU) 2019-ben, itt találjátok összefoglalónkat.
Ilyen lesz a 2019/2020 tanév második féléve: ez az aktuális menetrend
Hamarosan kezdődik a 2019/2020-as tanév második féléve, mutatjuk az elkövetkezendő időszak eseményeit egészen a nyári szünetig bezárólag.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
