Hatályba lépett az új szakképzési törvény január 1-jével, februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár felidézte, hogy a 2020-21-es tanévtől felmenő rendszerben átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz, az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola.
Bódis József kiemelte, hogy a technikusképzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Az öt év elvégzése után a tanulók egyszerre kapják meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. Az itt végzettek szakirányú továbbtanulás esetén előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételiknél.
Az új szakmastruktúra szerint 174 alapszakma lesz. A régi OKJ szerinti szakképesítések tartalmilag beépülnek egy-egy alapszakmába, illetve új szakmákhoz kapcsolódnak, vagy szakmairányként jelennek meg. Fontos területek nem vesznek el, csak más hangsúlyt kapnak - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Hozzátette, hogy szintén felmenő rendszerben fejlesztik tovább a duális képzést, így a tanulók versenyképes tudással és gyakorlattal léphetnek a munkaerőpiacra. A duális képzés során az üzemekben dolgozó tanulók munkabérre jogosultak.
A felnőttek képzése is rugalmasabb rendszerben valósul meg. A felnőttképzést folytató intézményeknél a régi OKJ szerint indított képzésekre is lehet még jelentkezni az idén december 31-ig, ezeket a szakmai vizsgákat legkésőbb 2022. december 31-ig be kell fejezni - ismertette. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők, akik szakmát szeretnének tanulni, kétéves technikumi képzésre jelentkezhetnek.
Az állam két alapszakmát és egy rövidebb ciklusú szakmai képzést is ingyenesen biztosít - tette Bódis József. Kiemelte, hogy a szakképző intézményekben oktatók bére is emelik július 1-jétől.
Az államtitkár kitért arra, hogy a szakképzést ösztöndíjakkal is támogatják. Szeptembertől felmenő rendszerben tanulmányi ösztöndíjat kapnak a szakképző intézmények diákjai. Külön ösztöndíj-lehetőség van a hátrányos helyzetű tanulóknak.
Új elem a törvényben, hogy egyszeri pályakezdési juttatásra jogosultak azok, akik befejezik a képzést és szakmát szereznek. Bódis József az új szakképzési törvény fontos elemének nevezte, hogy különböző lehetőségekkel segíti a lemorzsolódás, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését.
Érettségit és szakképesítést is lehet szerezni ezekben az intézményekben?
Milyen bizonyítványt lehet szerezni a szakgimnáziumokban most, és az új szakképzési törvény életbelépését követően? A szeptembertől már technikumnak nevezett intézmények kapcsán válaszolunk meg egy olvasói kérdést.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
