Hamarosan elkészül a szakképző intézmények oktatói számára kidolgozott új minősítési rendszer, és már tavasszal ez alapján értékelik a tanárokat – ettől függ majd a fizetésük is.
Előreláthatólag február elején jelenik meg az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amiből minden információ kiderül majd a várható változásokról.
A Népszava értesülései szerint, Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár néhány fontos információt már megosztott az új rendeletről: az egyik, hogy a szakképzési centrumoknak még hangsúlyosabban a gazdaság kiszolgálása lesz a célja, és nem az iskolák és tanáraikhoz való alkalmazkodás. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a szakképző intézmények oktatói számára hamarosan elkészül az új minősítési rendszer és már tavasszal ez alapján értékelik majd a tanárokat – ettől függ majd a fizetésük is.
Bár átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a kormány a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, ez nem jelenti azt, hogy mindenki ennyit fog kapni. A minősítési rendszer alapján – az iskolák igazgatói – fogják a fizetéseket meghatározni, így egyes pedagógusoknak akár 20 százalékkal is csökkenhet a bérük.
„Senki nem fog rosszabbul járni, senki sem kereshet kevesebbet korábbi bérénél” – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium. „A teljesítmény- és munkaköralapú differenciálás következményeként lesznek olyan kiváló oktatók, akiknek a fizetése akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg mások fizetése az átlagos harminc százaléktól elmaradó mértékben nő” – teszik hozzá.
De tavasztól nem csak a szakképző iskolák oktatóit, hanem az iskolákat is a minőségük alapján fogják finanszírozni. Arról, hogy ez pontosan mit is jelent, még nincs egyértelmű válasz.
Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja a szakképzés jelenlegi helyzetét és őszinte aggodalommal figyelik - az egyébként reformokra szoruló ágazatban - a hibás döntések sorozatát. A PDSZ az elmúlt hetekben bejelentette egy - a szakképzéssel foglalkozó - sztrájkbizottság megalakulását is, annak reményében, hogy mielőbb tárgyalhassanak a felelősökkel. Erről itt olvashattok részletesebben.
Átalakított szakképzés: hamarosan megjelenik a hivatalos rendelet, az államtitkár személyesen tájékoztatja majd az iskolákat
Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár személyesen mutatja be a szakképzés változásait a hazai iskolaigazgatók számára. Februártól ellátogat megyénként egy-egy munkaértekezletre, ahol többek között a munkaidő elszámolásáról, valamint az új bérrendszerről fog beszélni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
