Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár személyesen mutatja be a szakképzés változásait a hazai iskolaigazgatók számára. Februártól ellátogat megyénként egy-egy munkaértekezletre, ahol többek között a munkaidő elszámolásáról, valamint az új bérrendszerről fog beszélni.
Hamarosan nyilvánossá válik a szakképzési rendszer átalakulásának minden részlete, a Magyar Nemzet információi szerint heteken belül – várhatóan februárban – nyilvánosságra hozzák az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletét, ami egyebek mellett a foglalkoztatási feltételeket is rögzíti. Ezt követően, az Innovációs és Technológiai Minisztérium területért felelős helyettes államtitkára országjárásra indul, hogy első kézből tájékoztassa az érintetteket a változásokról - értesült a Magyar Nemzet.
A tervezet szerint a szakképzésben oktatóknak heti 22, az osztályfőnököknek 21 tanórájuk lesz. Ezt az oktatási munkaidőt azonban éves keretben kell számolni, nem arról van szó tehát, hogy a tanév mind a 36 hetében ugyanezt a kötelező óraszámot kellene mindenkinek teljesítenie. Az oktatók munkája összetett, ezért az órakeret terhére számos egyéb feladatot el kell végezniük - írják. Mint például a digitális alkotó központok tevékenységében való részvétel, a minőségbiztosításban végzett tevékenység, a mentori feladatok ellátása vagy éppen a szakértői munka.
Ha összességében több ledolgozott óra jön ki, mint a megadott éves keret, akkor az túlmunkának számít, ahogy biztosan járni fog a túlórapénz a tartós helyettesítésért is
- nyilatkozta az államtitkár. Az idén nyáron átlagosan harmincszázalékos béremelés várható, aminek a fedezetét 2020. július 1-jétől jelentős többlettámogatással biztosítja az állam. Ehhez kapcsolódóan nagyobb döntési szabadságot kapnak az iskolaigazgatók is, a központi minőségértékelő irányelvek alapján ugyanis ők tesznek javaslatot az oktatók fizetésére, a béremeléseket is ők szabhatják meg - teljesítmény alapján. A szakképzési centrum gazdálkodásáért egyébként a kancellár felelős - teszi hozzá.
Az államtitkár hozzátette: az új értékelési rendszerre készülni kell, erről is szeretne egyeztetni az igazgatókkal. A változások kedvező hatása lehet, hogy a magasabb fizetés miatt a pályakezdő fiatalok a szakképzést választják, a megemelt óradíj lehetőséget teremt egy-egy mérnök, esetleg korábbi pályaelhagyó mérnöktanár alkalmazására - fogalmazott.
Könnyebb felvételi?
Valamint attól sem kell tartani Pölöskei Gáborné szerint, hogy a sok szakmai óra a közismereti tanulás rovására megy. A technikusképzésben matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás - így összességében még a jelenleginél könnyebben léphetnek át a diákok a szakirányú felsőoktatásba - írják, hozzátéve: az öt év elvégzése után a tanuló így egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, ez a képzéstípus tehát egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.
Februárban már az új szakképzési rendszerben lehet jelentkezni
Hatályba lépett az új szakképzési törvény január 1-jével, februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
