Mégsem kötelezik a tanárokat önként vállalt túlmunkára?

Nem lesz "önként vállalt túlmunka" - legalábbis az erről szóló rendelkezés végül nem került bele az új szakképzési törvény múlt héten nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe.

  • Eduline

A korábbi tervekkel ellentétben nem fogják „önként vállalt túlmunkának” minősíteni, ha egy szakképzési intézményben dolgozó tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia – az erről szóló rendelkezés végül nem került bele az új szakképzési törvény február 7-én, péntek éjszaka nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe - írja a Népszava.

Korábban alap birtokába került rendelettervezet önkéntes túlmunkára kötelezné az oktatókat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor úgy reagált: ez a pedagógus érdeke is, hiszen a túlmunkáért többletjuttatás illeti meg. A végrehajtási rendelet elfogadott verziójában ez mégis másképp szerepel, azt írják: a be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el. A rendelet kitér arra is, hogy az oktató havi 16 foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető.

A pedagógus érdekképviseletek tiltakozása ellenére a szakképzésben dolgozó tanárok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve alá fog tartozni. Ahogy arról korábban sokszor írtunk, az ITM júliustól átlagosan 30 százalékos béremelést ígér, az pedig, hogy ki mennyit kap, az egy új oktatói minősítési rendszer alapján dől el. A tanulók számára pedig ösztöndíjakat vezetnek be.

A béremelésnek továbbra sincs semmilyen törvényi garanciája, a 2020-as költségvetésben egy fillérrel sincs több pénz erre a célra – nyilatkozta Gosztonyi Gábor a Népszavának. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint nem szerencsés, hogy a végrehajtási rendelet másfél hónappal az új szakképzési törvény hatályba lépése után, s mindössze 12 nappal a középiskolai jelentkezési határidő előtt jelent meg.

Átalakított szakképzés: megjelent az új törvény

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.