A népszerű pénzügyi képzések zöme és más, a 2018-as toplistában szereplő képesítések sem lesznek többé önálló szakmák. A 2020. szeptemberében életbe lépő Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) ugyanis az eddiginél jóval kevesebb képzést tartalmaz, és azok nagy részét is csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni.
2018-ban is a pénzügyi képzések dominálták a legnépszerűbb OKJ-s képzések top tízes listáját, amelyet a Perfekt Zrt. állított össze. A legnépszerűbb a társadalombiztosítási ügyintéző képzés volt, ezt a bérügyintéző és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képesítések követték.
A negyedik legnépszerűbb képzés a vállalkozási mérlegképes könyvelő, az ötödik a targoncavezető, a hatodik a sportedző, a hetedik az emelőgép-kezelő, a nyolcadik az államháztartási mérlegképes könyvelő volt 2018-ban. A top tízes lista kilencedik helyén az IFRS mérlegképes könyvelő, a tizediken a pénztárkezelő és valutapénztáros képzés állt.
2020. szeptemberétől ugyanakkor átalakul az Országos Képzési Jegyzék, vagyis az OKJ-s képzések rendszere, a megszerezhető szakmák száma jelentősen lecsökken. További változás, hogy a legtöbb képzést csak iskolai rendszerű képzési formában, nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni. A felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthatnak a régi - 2019-es - OKJ szerinti képzéseket. Jó hír, hogy az első két szakképesítés megszerzése iskolai rendszerű képzési formában továbbra is ingyenes.
Ahogy korábban megírtuk, a könyvelés és adózás tanulmányi területen mindössze két szakma marad meg: pénzügyi-számviteli ügyintéző és vállalkozási ügyviteli ügyintéző képesítést érettségi után két év alatt lehet majd szerezni. Önálló szakmaként megszűnik a társadalombiztosítási ügyintéző, a bérügyintéző, az államháztartási, pénzügyi szervezeti és vállalkozási mérlegképes könyvelő szakma is.
A 2018-as top tízből a 2020-as szakmalistában nem szerepel a targoncavezető, az emelőgép-kezelő és a pénztárkezelő és valutapénztáros képzés sem. A sportedző - sportszervező szakképesítés megszerzéséhez két évig kell majd tanulni.
Arról, hogy hol találjátok a jelenlegi és a jövő szeptembertől érvényes jegyzéket és hogyan értelmezhetitek a képesítésekre vonatkozó információkat, itt olvashattok, a szakképzés és a felnőttképzés átalakításáról szóló összes cikkünket pedig itt találjátok.
Milyen szakmákat tanulhattok érettségivel? Radikálisan átalakul a lista
Hol találjátok azoknak a szakképesítéseknek a listáját, amelyekhez érettségi végzettségre van szükség, és mi változik 2020 szeptemberétől? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
