Akkor is ingyen szerezhettek szakképesítést, ha már elvégeztek egy egyetemi vagy főiskolai szakot? Számít-e, hány államilag finanszírozott félévet használtatok el az alap- és a mesterdiploma megszerzéséhez? Olvasói kérdésre válaszoltunk.
A diploma – az OKJ-s képzés ingyenessége szempontjából – nem számít szakképesítésnek, vagyis a diploma megszerzése után ugyanolyan feltételekkel szerezhettek OKJ-s szakképesítést, mint azok, akik egyáltalán nem tanultak felsőoktatási intézményben. Az iskolai rendszerű oktatásban az első két szakképesítés megszerzése ugyanis végzettségtől függetlenül ingyenes, a tanfolyami képzésekért viszont fizetni kell.
Egyébként ez fordítva is igaz: ha OKJ-s szakképesítést szereztetek, attól még tanulhattok állami ösztöndíjas hallgatóként valamelyik egyetemen vagy főiskolán, ha eléritek a felvételi ponthatárokat.
Fontos azonban, hogy a felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthatnak a régi - 2019-es - OKJ szerinti képzéseket, tehát eddig kezdhetitek el tanfolyami formában tanulni a 2021-től kizárólag iskolai rendszerű képzésben megszerezhető szakmákat. Az OKJ átalakulásáról bővebb információkat itt találtok.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyek lesznek a legkeresettebb szakmák 2020-ban, itt megtaláljátok őket. Azokról a képzésekről pedig, amelyek átalakulnak vagy teljesen eltűnnek az OKJ-s képzések listájáról itt olvashattok részletesebben.
Ezeket a hiányszakmákat érdemes kitanulni: ösztöndíj és pluszpont is járhat értük
Nem tudjátok, milyen szakmát válasszatok magatoknak? Mutatjuk az aktuális hiányképzések listáját, azok közül is azokat a szakmákat, amelyekért ösztöndíjat, sőt a felvételin még pluszpontot is kaphattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
