Egyre homályosabb a szakoktatók jövője, friss adatok a tanárok leterheltségéről - ez történt a héten

"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremelésről. Bemutattuk a Pedagógusok Szakszervezete felmérésének eredményeit a tanárok terheltségéről, és beszámoltunk az iskolaérettségi vizsgálatok legújabb változásáról. Kiderült, miből kell emelt szinten érettségizni jövőre, és megnéztük, mikor tartanak nyitva a könyvtárak az ünnepi időszakban. A hét hírei röviden.

  • Eduline

Újabb részletek a szakképzés átalakításáról

Kiszivárgott a szakképzési törvényhez készült végrehajtási rendelet tervezete. A közalkalmazotti státuszukat elvesztő szakoktatók megígért béremeléséről nincs szó a Népszava birtokába került dokumentumban, ami önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne. Részletek itt.

Ennyit dolgoznak a pedagógusok

Átlagosan hetente 56 órát töltenek munkával a tanárok a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) friss felmérése szerint. Az oktatással töltött órák mellett a legtöbb időt az adminisztrációra, felkészülésre és dolgozatjavításra kell szánni. A nagy terhelés az egészségre is kihat. Itt olvashatjátok a részleteket.

Két hét haladékot kapnak a szülők

Átmeneti jelleggel, az új szabályozás első évében január 15. helyett január 31-ig nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz a felmentési kérelmet.azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy jövőre iskolába menjen hatéves gyerekük. Ezt a hivatal bírálja majd el a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti. Itt olvashatjátok a részleteket, a Szülői Hang szülők számára készített segédletét pedig itt találjátok.

Több szervezet után most a Civil Közoktatási Platform is tiltakozott az iskolaérettségi vizsgálatok változása ellen: itt találjátok a részleteket.

Ezekből a tárgyakból kell emelt szinten érettségizni

Nyilvánosságra hozták a jövő évi, illetve a két év múlva esedékes felvételi eljárás érettségi követelményeit és a többletpontok listáját az egyes képzési területeken. A 2020-as listát itt nézhetitek meg, a 2021-eset pedig itt találjátok. Már elérhetőek a 2020-as érettségi emelt szintű szóbeli tételei is: itt találjátok az összes tárgy témaköreinek listáját.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál? Itt olvashattok a bekerülési esélyekről, a költségekről és ösztöndíjakról, az egyetemi életről és lehetőségekről, illetve a végzés utáni kilátásokról. Itt pedig megtaláljátok a legjobb pedagógus- és természettudományi képzések listáját, illetve a többi képzésterületi rangsort.

Zárva lesznek a könyvtárak az ünnepi időszakban

Legkésőbb a jövő héten érdemes kivenni a vizsgaidőszakban szükséges szakirodalmakat: itt találjátok a legnagyobb fővárosi és egyetemi könyvtárak ünnepi nyitvatartását. Hogyan tanulhattok hatékonyabban? Itt találjátok tippjeinket, itt pedig a jövő év megtervezéséhez és a teendőitek könnyű szervezéséhez mutattunk egy módszert.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.