Egyre homályosabb a szakoktatók jövője, friss adatok a tanárok leterheltségéről - ez történt a héten

"Önként vállalt túlmunkában" tartanák a betöltetlen munkakörhöz tartozó órákat a szakoktatók, a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében pedig nincs szó a megígért béremelésről. Bemutattuk a Pedagógusok Szakszervezete felmérésének eredményeit a tanárok terheltségéről, és beszámoltunk az iskolaérettségi vizsgálatok legújabb változásáról. Kiderült, miből kell emelt szinten érettségizni jövőre, és megnéztük, mikor tartanak nyitva a könyvtárak az ünnepi időszakban. A hét hírei röviden.

  • Eduline

Újabb részletek a szakképzés átalakításáról

Kiszivárgott a szakképzési törvényhez készült végrehajtási rendelet tervezete. A közalkalmazotti státuszukat elvesztő szakoktatók megígért béremeléséről nincs szó a Népszava birtokába került dokumentumban, ami önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne. Részletek itt.

Ennyit dolgoznak a pedagógusok

Átlagosan hetente 56 órát töltenek munkával a tanárok a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) friss felmérése szerint. Az oktatással töltött órák mellett a legtöbb időt az adminisztrációra, felkészülésre és dolgozatjavításra kell szánni. A nagy terhelés az egészségre is kihat. Itt olvashatjátok a részleteket.

Két hét haladékot kapnak a szülők

Átmeneti jelleggel, az új szabályozás első évében január 15. helyett január 31-ig nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz a felmentési kérelmet.azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy jövőre iskolába menjen hatéves gyerekük. Ezt a hivatal bírálja majd el a szülő indoklása és a csatolt dokumentumok alapján, de a helyi pedagógiai szakszolgálatok segítségét is kérheti. Itt olvashatjátok a részleteket, a Szülői Hang szülők számára készített segédletét pedig itt találjátok.

Több szervezet után most a Civil Közoktatási Platform is tiltakozott az iskolaérettségi vizsgálatok változása ellen: itt találjátok a részleteket.

Ezekből a tárgyakból kell emelt szinten érettségizni

Nyilvánosságra hozták a jövő évi, illetve a két év múlva esedékes felvételi eljárás érettségi követelményeit és a többletpontok listáját az egyes képzési területeken. A 2020-as listát itt nézhetitek meg, a 2021-eset pedig itt találjátok. Már elérhetőek a 2020-as érettségi emelt szintű szóbeli tételei is: itt találjátok az összes tárgy témaköreinek listáját.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál? Itt olvashattok a bekerülési esélyekről, a költségekről és ösztöndíjakról, az egyetemi életről és lehetőségekről, illetve a végzés utáni kilátásokról. Itt pedig megtaláljátok a legjobb pedagógus- és természettudományi képzések listáját, illetve a többi képzésterületi rangsort.

Zárva lesznek a könyvtárak az ünnepi időszakban

Legkésőbb a jövő héten érdemes kivenni a vizsgaidőszakban szükséges szakirodalmakat: itt találjátok a legnagyobb fővárosi és egyetemi könyvtárak ünnepi nyitvatartását. Hogyan tanulhattok hatékonyabban? Itt találjátok tippjeinket, itt pedig a jövő év megtervezéséhez és a teendőitek könnyű szervezéséhez mutattunk egy módszert.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.