Nincs szó a megígért béremelésről a szakképzési törvényhez készült, a Népszava birtokába került végrehajtási rendelettervezetben, amely önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne.
"Önként vállalt túlmunkának" minősítenék, ha a szaktanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia. Emellett a tanórán kívüli feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerülne a kötetlen munkaidő részbe - írja a Népszava a birtokába került, az új szakképzési törvényhez tartozó végrehajtási rendelet tervezete alapján.
Így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni - írja a lap. A pedagógusokat az eddigi hét év helyett négyévente köteleznék legalább 60 órás továbbképzésre, amit vállalati környezetben vagy képzőközpontokban kell majd teljesíteni a szakképzésért felelős miniszter által jóváhagyott programokon. Aki nem vesz részt ezeken vagy a képzéseket nem fejezi be sikeresen, annak megszüntethetik a munkaviszonyát.
A tervezetben nincs szó a kormány által ígért 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről, amellyel a szakoktatók státuszának 2020. július 1-jén életbe lépő változását - a közalkalmazotti státusz elvesztését - indokolták.
A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a béremeléshez, a változás pedig kiszolgáltatottá teszi a tanárokat, akiknek a jogviszonyát könnyebben lesz megszüntetni. Ezzel együtt rövidül a felmentési idő, megszűnik az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége, az 50 százalékos utazási kedvezmény, a jubileumi jutalom sem garantált, és a túlóratörvényt is könnyebb lesz alkalmazni.
Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre 15 napot adna a tervezet, a véleményt ugyanakkor nem kell kötelező jelleggel figyelembe vennie a döntéshozónak. A tervezet lehetővé tenné, hogy a fejlesztőpedagógusi, iskolapszichológusi, könyvtárostanári tevékenységet „szolgáltatásvásárlás” útján, vagyis külsős vállalkozókkal, cégekkel végeztesse el az intézmény.
A lap információi szerint a törvény végrehajtásáról szóló rendelettervezetet a nagyobb érdekképviseletek – mint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – már nem is kapták meg, azt csak a Szakképzési Innovációs Tanács tagjainak küldték meg egyeztetésre.
A szakképzési törvényről itt olvashatjátok összefoglalónkat, az átalakításokkal kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
A PSZ szerint valótlansággal teli a levél, amellyel az államtitkár nyugtatná a szakoktatókat
Szerdán körlevelet küldött a szakképzési centrumoknak a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, amelyben arról győzködi a szakképzésben oktatókat, jól járnak a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével - írja a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a levél több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
