Középiskolai felvételi: ezeket lehet tudni a változó szakképzésről

Mit kell tudniuk azoknak a szülőknek, akiknek gyerekei a középiskolai éveket szakképzésben kezdenék meg idén? Itt vannak az eddig nyilvánosságra hozott részletek.

  • Eduline

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja a szakképzés jelenlegi helyzetét, és hogy a felvételi jelentkezés előtt a szülők és tanulók még mindig nem tudják pontosan, hogy milyen szakmát választhatnak és mit is adhat számukra a megújítani tervezett szakképzés. Annyit azonban lehet tudni, hogy a következő tanévtől már felmenő rendszerben biztosan átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A februári középiskolai jelentkezéssel kapcsolatos felületein is jelzik: a szakgimnáziumok 2020. szeptember 1-jétől technikummá, a szakközépiskolák szakképző iskolává alakulnak.

A KIFIR tanulmányi terület keresőjében a képzéstípusoknál a szakgimnázium zárójelben technikumként, a szakközépiskola pedig szakképző iskola megjegyzéssel van ellátva. De mi változik meg ezeken a képzéseken a nevükön kívül?

Mindkét képzési terület első éve ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban ezt a tizedik osztálytól kétéves, a technikumokban pedig a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés követi. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

A diákok a következő tanévtől akár már 15 éves kortól szakképzési munkaviszony keretében dolgoznának - az eddigi tanulószerződés helyett -, amelyre a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel.

Ösztöndíjak

Az első két évben minden diák ösztöndíjat kap, amelynek összege a tanulmányi eredmény alapján változik. Rászorultsági alapon további ösztöndíjra lehet majd pályázni. A diákok ezek mellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphatnak, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek.

A jelentkezés részletes szabályairól itt olvashattok.

Milyen középiskolát érdemes választani? Tippek a felvételi jelentkezéshez

A felvételi vizsgák után a következő lépés a diákok számára az iskolák végleges kiválasztása, és az azokba való jelentkezés lesz. Ehhez nyújtunk most segítséget.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.