Középiskolai felvételi: ezeket lehet tudni a változó szakképzésről

Mit kell tudniuk azoknak a szülőknek, akiknek gyerekei a középiskolai éveket szakképzésben kezdenék meg idén? Itt vannak az eddig nyilvánosságra hozott részletek.

  • Eduline

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja a szakképzés jelenlegi helyzetét, és hogy a felvételi jelentkezés előtt a szülők és tanulók még mindig nem tudják pontosan, hogy milyen szakmát választhatnak és mit is adhat számukra a megújítani tervezett szakképzés. Annyit azonban lehet tudni, hogy a következő tanévtől már felmenő rendszerben biztosan átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A februári középiskolai jelentkezéssel kapcsolatos felületein is jelzik: a szakgimnáziumok 2020. szeptember 1-jétől technikummá, a szakközépiskolák szakképző iskolává alakulnak.

A KIFIR tanulmányi terület keresőjében a képzéstípusoknál a szakgimnázium zárójelben technikumként, a szakközépiskola pedig szakképző iskola megjegyzéssel van ellátva. De mi változik meg ezeken a képzéseken a nevükön kívül?

Mindkét képzési terület első éve ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban ezt a tizedik osztálytól kétéves, a technikumokban pedig a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés követi. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

A diákok a következő tanévtől akár már 15 éves kortól szakképzési munkaviszony keretében dolgoznának - az eddigi tanulószerződés helyett -, amelyre a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel.

Ösztöndíjak

Az első két évben minden diák ösztöndíjat kap, amelynek összege a tanulmányi eredmény alapján változik. Rászorultsági alapon további ösztöndíjra lehet majd pályázni. A diákok ezek mellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphatnak, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek.

A jelentkezés részletes szabályairól itt olvashattok.

Milyen középiskolát érdemes választani? Tippek a felvételi jelentkezéshez

A felvételi vizsgák után a következő lépés a diákok számára az iskolák végleges kiválasztása, és az azokba való jelentkezés lesz. Ehhez nyújtunk most segítséget.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.