Mit kell tudniuk azoknak a szülőknek, akiknek gyerekei a középiskolai éveket szakképzésben kezdenék meg idén? Itt vannak az eddig nyilvánosságra hozott részletek.
Nemrég beszámoltunk róla, hogy a A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja a szakképzés jelenlegi helyzetét, és hogy a felvételi jelentkezés előtt a szülők és tanulók még mindig nem tudják pontosan, hogy milyen szakmát választhatnak és mit is adhat számukra a megújítani tervezett szakképzés. Annyit azonban lehet tudni, hogy a következő tanévtől már felmenő rendszerben biztosan átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A februári középiskolai jelentkezéssel kapcsolatos felületein is jelzik: a szakgimnáziumok 2020. szeptember 1-jétől technikummá, a szakközépiskolák szakképző iskolává alakulnak.
A KIFIR tanulmányi terület keresőjében a képzéstípusoknál a szakgimnázium zárójelben technikumként, a szakközépiskola pedig szakképző iskola megjegyzéssel van ellátva. De mi változik meg ezeken a képzéseken a nevükön kívül?
Mindkét képzési terület első éve ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban ezt a tizedik osztálytól kétéves, a technikumokban pedig a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés követi. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.
A diákok a következő tanévtől akár már 15 éves kortól szakképzési munkaviszony keretében dolgoznának - az eddigi tanulószerződés helyett -, amelyre a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel.
Ösztöndíjak
Az első két évben minden diák ösztöndíjat kap, amelynek összege a tanulmányi eredmény alapján változik. Rászorultsági alapon további ösztöndíjra lehet majd pályázni. A diákok ezek mellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphatnak, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek.
A jelentkezés részletes szabályairól itt olvashattok.
Milyen középiskolát érdemes választani? Tippek a felvételi jelentkezéshez
A felvételi vizsgák után a következő lépés a diákok számára az iskolák végleges kiválasztása, és az azokba való jelentkezés lesz. Ehhez nyújtunk most segítséget.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
