Fontos szabályok a jelentkezésről a középiskolai felvételin

Mik a jelentkezés szabályai a középiskolai felvételin, és mi a teendő, ha egy iskolán belül több tanulmányi területet is megjelölnétek? Itt vannak az infók.

  • Eduline

Már a felvételi tájékoztató is felhívja a figyelmet: a biztosabb továbbtanulás érdekében célszerű több intézménybe jelentkezni, mert a kisszámú tanulmányi terület megjelölése kockázatot jelenthet. Nem mindegy azonban, hogy a megjelölt iskolák melyik jelentkezési lapon, milyen sorrendben szerepelnek.

A KIFIR rendszer jelentkezési lapjain a tanulmányi területek kódjuk szerint növekvő sorrendben szerepelnek, így ez a dokumentum nem tükrözheti a rangsorotokat. Egyedül a tanuló adatlapon kell, hogy szerepeljen az elsők között az az iskola, ahová a legszívesebben szeretnétek bekerülni. A rangsor megállapításához azonban - a hivatalos tájékoztató szerint - össze kell gyűjteni valamennyi jelentkezési lapról az ott szereplő tanulmányi területeket. Ahogyan írják, az egyes tanulmányi területeket három adat jellemzi: OM azonosító, feladatellátási hely kód, tanulmányi terület kód - vagyis ezeket az adatokat kell feltüntetnetek a döntés szerinti sorrendben.

Egy iskolán belül több jelentkezés

Egy középiskolán belül több feladatellátási hely és tanulmányi terület is megjelölhető, a jelentkezési lapon ebben az esetben természetesen az összes – tanuló által megjelölt – tanulmányi területnek szerepelnie kell.

Bár minden középiskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a szakképzési centrumokon belül, ha több helyet jelöltök meg, azok mivel különböző címen szerepelhetnek, így minden különböző címen szereplő intézménybe külön-külön kell jelentkezési lapot kitöltenetek. Ez a felvételi eljárás során nem okoz problémát, mivel a jelentkezők felvételéről nem a tagintézményvezetőknek, hanem az intézmény igazgatójának – a főigazgatónak – kell döntést hoznia, akinek tisztában kell lennie a tanuló összes (az adott szakképzési centrumba benyújtott) jelentkezésével - írják a tájékoztatóban.

A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Milyen középiskolát érdemes választani? Tippek a felvételi jelentkezéshez

A felvételi vizsgák után a következő lépés a diákok számára az iskolák végleges kiválasztása, és az azokba való jelentkezés lesz. Ehhez nyújtunk most segítséget.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.