A PDSZ szerint az oktatás területén a "parlamenti henger átmegy mindenen"

Többek között a központosítás és a társadalmi párbeszéd hiánya határozza meg az oktatáspolitikát - mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője Szabad Oktatást! elnevezésű rendezvény záró eseményén vasárnap Budapesten.

  • Eduline/MTI

Szűcs Tamás a Kossuth téri rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a kézi vezérlés, a központosítás, a hatalmi gőg és a társadalmi párbeszéd hiánya határozza meg az oktatáspolitikát. Szűcs Tamás szerint a "parlamenti henger átmegy mindenen", élőben szemléltetve, hogyan nem szabad oktatást és országot irányítani. Legutóbb a szakképzési törvény példázta mindezt, így ismét nem maradt más lehetőség a tiltakozáson kívül - tette hozzá.

Hozzáfűzte azt is, hogy szükség esetén a szakszervezet új módszerekhez is folyamodhat, így akár a polgári engedetlenségig is elmegy. A közösségi médián keresztül új aktivizmus épül, az erő és az összefogás felmutatására "megvannak a technikák" - mondta Szűcs Tamás.

A Szabad Oktatást! péntektől vasárnapig tartották érdekvédő szervezetek. Az eseményen a rendezők képviselőin kívül ellenzéki önkormányzati vezetők is felszólaltak. A vasárnap esti záró eseményen néhány tucatnyian vettek részt.

Szombaton több ezer tanár tüntetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által szervezett demonstráción. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik. Januárban a tüntetést sztrájk követheti. A részleteket itt találjátok:

Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek

Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna