A PDSZ szerint az oktatás területén a "parlamenti henger átmegy mindenen"

Többek között a központosítás és a társadalmi párbeszéd hiánya határozza meg az oktatáspolitikát - mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője Szabad Oktatást! elnevezésű rendezvény záró eseményén vasárnap Budapesten.

  • Eduline/MTI

Szűcs Tamás a Kossuth téri rendezvényen úgy fogalmazott, hogy a kézi vezérlés, a központosítás, a hatalmi gőg és a társadalmi párbeszéd hiánya határozza meg az oktatáspolitikát. Szűcs Tamás szerint a "parlamenti henger átmegy mindenen", élőben szemléltetve, hogyan nem szabad oktatást és országot irányítani. Legutóbb a szakképzési törvény példázta mindezt, így ismét nem maradt más lehetőség a tiltakozáson kívül - tette hozzá.

Hozzáfűzte azt is, hogy szükség esetén a szakszervezet új módszerekhez is folyamodhat, így akár a polgári engedetlenségig is elmegy. A közösségi médián keresztül új aktivizmus épül, az erő és az összefogás felmutatására "megvannak a technikák" - mondta Szűcs Tamás.

A Szabad Oktatást! péntektől vasárnapig tartották érdekvédő szervezetek. Az eseményen a rendezők képviselőin kívül ellenzéki önkormányzati vezetők is felszólaltak. A vasárnap esti záró eseményen néhány tucatnyian vettek részt.

Szombaton több ezer tanár tüntetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által szervezett demonstráción. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik. Januárban a tüntetést sztrájk követheti. A részleteket itt találjátok:

Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek

Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.