Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek
Országos tanártüntetés volt szombaton a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szervezésében. A PSZ petíciókat adott át a minisztériumok képviselőinek, amelyekben többek között 2020. január 1-jétől egyszeri 30 százalékos béremelést, a heti óraszám fokozatos 22 órára való csökkentését, a rugalmas iskolakezdés lehetőségének visszaállítását, illetve a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik. Percről percre tudósítottunk.
Eduline
15:06
A Himnusz eléneklése után a tüntetés véget ért.
15:01
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) átadott petíciót is felolvassák, amelyben a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását és újratárgyalását követelik. Ezt az ITM képviseletében Bódis József tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkár vette át.
14:57
Felolvassák a Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek címzett, és a minisztérium képviselőjének ma átadott petíciót. A követelések:
2020. január 1-től egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelést,
a vetítési alap 2022 januárjától érje el a tárgyévi minimálbér 100 százalékát,
a gyakornokok bérezése 2020-tól 250 ezer forinttól kezdődjön,
a pedagógusok heti fix kötelező óraszáma a 2019/2020-as tanév második félévétől heti fix 24 óra, 2020. szeptember 1-től heti fix 23 óra, 2021. szeptembertől pedig heti fix 22 óra legyen. Az efölötti tanórák fizetett túlórák legyenek,
a nevelést-oktatást segítők és a technikai munkások bérének emelését,
pályakezdő pedagógusok támogatási rendszerének kiterjesztését a Pedagógus II. minősítési eljárás időpontjáig. Lakhatási támogatást,
2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya,
és állítsák vissza a rugalmas iskolakezdés lehetőségét.
A dokumentumot az Emmi részéről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár vette át.
14:55
A PSZ elnöke végül fekete esernyős akciót hirdet: az esernyőt rakják ki minden iskolában egy jól látható helyre, és ne csukják össze, amíg a követeléseik nem teljesülnek.
14:50
A PSZ elnöke arra kéri a tüntetőket, a helyzethez illő fekete esernyők alatt mutassák meg a kormánynak, nem randalírozni jöttek, hanem mert fontos nekik az oktatás. Emlékezteti a kormányt, ahogy 2016-ban a tüntetést sztrájk követte, ettől most sem riadnak vissza. A tüntetők nagy része hozott esernyőt, most ezek alatt állnak néma csöndben.
Reviczky Zsolt
14:42
A gyerekeink jövője miatt vagyunk itt - mondatja a tömeggel Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke. "Hittük, hogy a kormány megérti, tárgyalóasztal mellett is megoldást keresni, de nem így történt. Nem adjuk fel mindaddig, amíg nem teljesítik a követeléseinket. Nem csak a pedagógusok bére miatt jöttünk, van itt baj ezen kívül is. Ne hagyjuk, hogy egy hatóság dönthessen az iskolaérettségről. A diákok többet dolgoznak, mint egy felnőtt, csökkentsék az óraszámukat" - mondja. A PSZ elnöke a tanárhiányról is beszél: van olyan iskola, ahol nyolc tantárgyat tanít egy pedagógus. "Sok a felesleges tudás, egyentankönyvekből egyengyerekek tanulnak, ebből csak biztos kudarc következhet" - teszi hozzá.
"A megkérdezésünk nélkül elvették a szakképzést a közneveléstől, az oktatóknak béremelést ígérnek, de nem beszélnek arról, milyen veszélyek leselkednek rájuk, ha már nem lesznek közalkalmazottak" - mondja Szabó Zsuzsanna, hozzátéve: hiába kérték az államfőt, ne írja alá a szakképzési törvényt, mégis megtette.
A szakképzési törvényről itt olvashattok részletesen, az iskolaérettségi vizsgálatokról pedig itt találjátok cikkeinket. A PSZ november 22-én hozta nyilvánosságra felmérésének eredményeit, ami alapján a tanárok átlagosan heti 56 órát dolgoznak: a részleteket itt olvashatjátok. Arról pedig, hogy több iskolában akkora a pedagógushiány, hogy a tanároknak több tárgyat is folyamatosan helyettesíteniük kell sokszor fizetetlen túlórában, itt írtunk.
14:32
Tóth Margit, a Szülői Hang Közösség képviselője felolvassa követeléseiket. Többek között azt szeretnék, hogy tekintsenek a szülőkre, a tanárokra és a gyerekekre partnerként, legyen társadalmi párbeszéd és szakértői egyeztetés a változások előtt, vonják vissza kötelező hatéves beiskolázást, állítsák vissza az eddigi rugalmasságot, csökkentsék a gyerekek túlterheltségét, a magolás helyett a készségfejlesztés legyen a fókuszban, ismerjék el a tanárhiányt és hozzanak érdemes lépéseket a megoldására, legyen beleszólása az érintetteknek a vezetői kinevezésekbe, és állítsák vissza a magántanulói státuszt.
14:23
Szolga Bálint 16 éves blogger és diákaktivista, a Független Diákparlament volt tagja a "poroszos" szemlélet hátrányairól és az alternatív oktatás szükségességéről beszél. Már egy negyedikes, alsós diáknak is lehet napi hét órára, plusz foglalkozások nélkül. Élvezné a gyermekkorát, ha nem rabolnák el tőle az idejével együtt. Egy tizedikes szakgimnazistának pedig 9-10 órája is lehet - mondja. A diák szerint rengeteg a felesleges tananyag, az oktatás fő feladata, hogy felkészítsen a felnőtt életbe való belépéshez, a társadalomba való beilleszkedéshez, ehhez pedig nem magolásra van szükség.
A diák beszél a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által készített 2019-es jelentésről is, amely szerint a diákok 20 százalékának egyáltalán nincs szabadideje, a családdal töltöbb idővel pedig csak a tanulók fele elégedett. A jelentésről itt olvashattok részlesen.
14:18
Molnár Áron, vagyis noÁr Tanulni akarunk című rapszámát adja elő diákokkal együtt.
14:15
"Tisztességes munkáért tisztességes bér jár, a közszférában is, a pedagógusnak is" - mondja Csóti Csaba, a PSZ-t is tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke. Érdemes összefogni, mert együtt többek vagyunk, ma minden közszolgálati dolgozó képviselteti magát, ahogy a SZEF sztrájkbizottsága is jelen van. "Most kell belépni a szakszervezetbe" - teszi hozzá.
14:11
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arról beszél, a "rabszolgatörvény" kapcsán megérezték az összefogás erejét, ezért ők is eljöttek, szolidárisak a tanárok harcával és minden megmozdulással, ami az oktatás színvonalának emelését jelenti. Nem túlterhelt, hanem megbecsült pedagógusokat akarnak látni, akik elvezetik a diákokat a felsőoktatásig. Ma csak a kiváltságosok jutnak be egyetemekre, főiskolákra, azt akarjuk, hogy a munkások gyerekeinek is legyen erre lehetősége - mondja, hozzátéve: sztrájk esetén is a tanárok mellett lesznek.
14:06
Először az Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsának (ETUCE) képviselője, Valeryia Desaphine beszél, aki támogatásáról biztosítja a magyar tanárokat. Elmondja: az oktatásügyre Európa-szerte óriási nyomás nehezedik, az alacsony bérek, a bizonytalan munkakörülmények számos európai országban vezettek pedagógushiányhoz. Ezért az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség felszólítja Magyarország kormányát, hogy tartsa tiszteletben vállalásait.
14:00
Megtelt a Kossuth tér, hamarosan kezdődnek a beszédek. A Mérce élő közvetítését itt nézhetitek.
Reviczky Zsolt
13:40
A tüntetők a Népszava szerint körülbelül kétezren lehetnek. A tudósítás szerint a PSZ útközben petíciót adott át az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselőinek. Ebben követelik
2020. január 1-től egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelést,
a vetítési alap 2022 januárjától érje el a tárgyévi minimálbér 100 százalékát,
a gyakornokok bérezése 2020-tól 250 ezer forinttól kezdődjön,
a pedagógusok heti fix kötelező óraszáma a 2019/2020-as tanév második félévétől heti fix 24 óra, 2020. szeptember 1-től heti fix 23 óra, 2021. szeptembertől pedig heti fix 22 óra legyen. Az efölötti tanórák fizetett túlórák legyenek,
a nevelést-oktatást segítők és a technikai munkások bérének emelését,
pályakezdő pedagógusok támogatási rendszerének kiterjesztését a Pedagógus II. minősítési eljárás időpontjáig. Lakhatási támogatást,
2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya,
és állítsák vissza a rugalmas iskolakezdés lehetőségét.
A dokumentumot az Emmi részéről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, az ITM képviseletében pedig Bódis József tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkár vette át - írja az MTI.
13:35
A tüntetők már a Kossuth téren, stílusosan a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás szól, és a tanárok követeléseit mondják be, szó van például az oktatást segítők, a gyógypedagógusok és az óvodapedagógusok béréről.
13:05
Elindultak a tüntetők az MTA-tól a Kossuth térre, ahol a beszédek lesznek majd. A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa és a PDSZ elnöke, Szűcs Tamás közösen mond beszédet. Felszólal a SZEF és a MASZSZ elnöke, egy diák és egy szülő is.
Facebook/Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
12:45
Az MTA előtti tér már szinte megtelt, a tüntetők felsorakoztak a Kossuth térig való menethez.
Reviczky Zsolt
12:02
Délben már legalább száz tüntető gyűlt össze a Magyar Tudományos Akadémia előtt. A szervezők azt kérték, mindenki vigyen magával fekete esernyőt, ami az oktatás drámai helyzetéhez illik.
11:30
A PSZ korábban azt írta: az oktatási kormányzattal folytatott tárgyalásai csaknem egy év alatt sem vezettek eredményre a béremelésről és a tanárok óraszámának csökkentéséről. A PSZ a magyar közoktatás napjáig (november 22-éig) adott határidőt a kormánynak követelései teljesítésére, de ez nem történt meg, így elkerülhetetlen a tüntetés, amelyet januárban sztrájk is követhet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábban azt írta a tüntetésről, hogy az "a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja", szombaton viszont bejelentették, készek megvizsgálni a pedagógusok bérigényét. Itt olvashattok részletesen a tüntetés előzményeiről és a tanárok által felsorolt problémákról.
10:20
Nem csak tüntetés van ezekben a napokban, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több más szervezettel együtt háromnapos "térfoglalásba" kezdett pénteken a Kossuth téren, kiállítással az elmúlt tíz év oktatási intézkedéseiről, előadásokkal és beszélgetésekkel. A PDSZ péntek az Agrárminisztérium Kossuth tér felőli falára vetített a Ne dolgozz ingyen! elnevezésű kampányukhoz kapcsolódóan, aminek témája a tanárok által ingyen végzett munka.
Facebook/Ne dolgozz ingyen
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.
A Nézőpont Intézet vezetőjét kollégái elsősorban az április 12-ei választás előtt publikált közvélemény-kutatások miatt bírálták, melyeket szakmailag súlyosan problémásnak tartanak.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Országszerte több nyolc- és hat évfolyamos gimnáziumban akadnak még elérhető férőhelyek. Vannak olyan intézmények, ahol több mint 10 üres férőhely is maradt még az osztályokban. Az viszont látható, hogy a 6 évfolyamos gimnáziumok között jóval több lehetőség van, mint a 8 évfolyamosoknál.
Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.
