Átlagosan ennyit dolgozik hetente egy pedagógus – friss felmérés

Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Íme a friss adatok.

  • Eduline

Az idén ősszel elindított kutatás most megjelent elemzése alapján egy pedagógus átlagosan 25 órát oktatnak egy héten, ám az egyéb feladatokkal együtt - helyettesítések, felkészülés, gyermekfelügyelet, továbbképzés, esti tagozat - az átlagos heti munkaidejük 56 óra.

A kérdőívet 4600-an töltötték ki. A hibás vagy irreális adatok kiszűrése után végül 4281 résztvevő önbevalláson alapuló adatai alapján készített felmérésből kiderül, hogy a legutóbbi, 2008-ban készített statisztikák óta - amikor 22 órában volt meghatározva a tanítással lekötött idő - sok minden változott. Ugyanis a több mint tíz éves felmérésben még 42 óra volt hetente a tanítással töltött idő.

Egy átlagos munkahéten, amibe beleszámítanak magánórák, esti tagozaton töltött idő, szakmai felkészülés, a válaszadó tanároknak heti 56 óra jött ki. Az is kiderül, az összes válaszadó 90%-a szerint többet dolgoznak, mint a meghatározott heti munkaóráik.

Arra a kérdésre, hogy miért lehetnek ennyire túlterheltek a pedgógusok, Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azt mondta, komoly tényező lehet, hogy a tanárok száma csökken, több diák jut egy pedagógusra, mint más országokban. Illetve kevés az iskolai munkájukat segítő pedagógiai asszisztensek vagy iskolapszichológusok száma is.

A kutatás kitért arra is, mennyire fáradnak el a tanárok mentálisan és fizikailag. A válaszadók közül az elsőre 2812-en válaszolták, hogy nagyon, míg fizikailag 2040-en érzik nagyon kimerültnek magukat.

A PSZ mai sajtótájékoztatóján a felmérés mellett a november végi tüntetésről is szó esett, erről bővebben itt olvashattok.

November végén tüntetnek a tanárok: januárban jöhet az országos sztrájk?

Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik. Összefoglaltuk, mi történt eddig és mire lehet számítani.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.