Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik. Összefoglaltuk, mi történt eddig és mire lehet számítani.
Ahogy beszámoltunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) november 22-ig, a Magyar közoktatás napjáig - vagyis a mai napig - adott haladékot a kormánynak arra, hogy döntsön a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Ha ez nem történik meg, tüntetést és sztrájkot terveznek. A javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kellene a kormány elé terjesztenie.
Közben el is kezdték szervezni a november 30-ai demonstrációt, amit biztosan megtartanak. A tüntetők 12 órától gyülekeznek majd Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia előtt, ahonnan a Kossuth térre vonulnak.
A PSZ a Facebook-esemény szerint értékálló bért, a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státuszának megmaradását, a diákok és pedagógusok munkaterheinek csökkentését, a túlmunka kérdésének rendezését, illetve a hatévesek kötelező beiskolázásának visszavonását követeli. A tüntetéshez csatlakozott többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is. November 29-től a PDSZ is - több szervezettel közösen - háromnapos kitelepülést szervez a Kossuth térre "a független, hozzáférhető magyar oktatásért és a kutatás szabadságáért".
Péntek délután a szakszervezet sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozza a pedagógusok munkaterheléséről szóló felmérésük eredményeit. A szakszervezet elnöke korábban azt mondta: ha januárban sztrájk lesz, sok helyen a gyerekekre sem felügyelnek majd, így zárva lehetnek az iskolák.
Mi a probléma?
A szakképzésben dolgozók a kedden elfogadott szakképzési törvény alapján veszítenék el közalkalmazotti státuszukat, és a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnének. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a változást azzal indokolta, hogy csak így növekedhetnek a bérek, mert a közalkalmazotti bértábla "túl merev" és ezért nincs lehetőség magasabb, "teljesítményalapú, versenyképes, motiváló" bérezésre. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közalkalmazotti státusz egyáltalán nem akadálya a béremelésnek, az oktatókat pedig bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a változás. Itt olvashatjátok összefoglalónkat.
A PSZ levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. A PDSZ szegedi, szaktárgyakat oktató tagjai petíciót indítottak a közalkalmazotti státusz megtartásáért, a szakszervezet pedig közleményében azt írta: mindent meg fognak tenni azért, hogy a törvény ebben a formában ne léphessen hatályba.
A beiskolázás szabályai január 1-jétől változnak: alapszabályként annak, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy gyereke még egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda dönt majd. A kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni nagyrészt óvodapedagógus szakemberek bevonásával, majd a befogadott igényeket a helyi pedagógiai szakszolgálatokhoz továbbítják. Negatív elbírálás esetén a szülő csak közigazgatási perben érvényesítheti ellenvéleményét.
A részletekről és a vizsgálatok módszeréről ugyanakkor még szinte semmit sem lehet tudni, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint már az sem lenne meglepő, ha december 31-ig hoznák nyilvánosságra a végrehajtási rendeletet. A kötelező beiskolázás visszavonását követelik a szülők is, az alapvető jogok biztosa pedig vizsgálatot indított a részletes szabályozás hiánya és az elsős osztályokban várható zsúfoltság miatt.
A tanárok túlterheltsége nem újkeletű probléma, ugyanakkor a pedagógushiány mára olyan szintet ért el, hogy sok iskolában hetekig, hónapokig nincsenek megfelelő szaktanárok, így az oktatóknak a saját területektől távol álló tanórákat is meg kell tartaniuk. A helyzetről itt olvashattok részletesen:
Túlórával és trükkökkel "oldják meg" a pedagógushiányt
Több iskolában a saját területüktől távol álló tárgyakat is oktatnak a tanárok, sokszor pedig a pedagógus végzettséget sem várják el az iskolák. Az oktatók számára ez további túlórázást jelent, aminek a kifizetését az iskolák trükközve próbálják megoldani. A tanárhiány valós mértékét eközben elfedi a rendszer - írja a hvg.hu.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
