Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik. Összefoglaltuk, mi történt eddig és mire lehet számítani.
Ahogy beszámoltunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) november 22-ig, a Magyar közoktatás napjáig - vagyis a mai napig - adott haladékot a kormánynak arra, hogy döntsön a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Ha ez nem történik meg, tüntetést és sztrájkot terveznek. A javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kellene a kormány elé terjesztenie.
Közben el is kezdték szervezni a november 30-ai demonstrációt, amit biztosan megtartanak. A tüntetők 12 órától gyülekeznek majd Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia előtt, ahonnan a Kossuth térre vonulnak.
A PSZ a Facebook-esemény szerint értékálló bért, a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státuszának megmaradását, a diákok és pedagógusok munkaterheinek csökkentését, a túlmunka kérdésének rendezését, illetve a hatévesek kötelező beiskolázásának visszavonását követeli. A tüntetéshez csatlakozott többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is. November 29-től a PDSZ is - több szervezettel közösen - háromnapos kitelepülést szervez a Kossuth térre "a független, hozzáférhető magyar oktatásért és a kutatás szabadságáért".
Péntek délután a szakszervezet sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozza a pedagógusok munkaterheléséről szóló felmérésük eredményeit. A szakszervezet elnöke korábban azt mondta: ha januárban sztrájk lesz, sok helyen a gyerekekre sem felügyelnek majd, így zárva lehetnek az iskolák.
Mi a probléma?
A szakképzésben dolgozók a kedden elfogadott szakképzési törvény alapján veszítenék el közalkalmazotti státuszukat, és a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnének. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a változást azzal indokolta, hogy csak így növekedhetnek a bérek, mert a közalkalmazotti bértábla "túl merev" és ezért nincs lehetőség magasabb, "teljesítményalapú, versenyképes, motiváló" bérezésre. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közalkalmazotti státusz egyáltalán nem akadálya a béremelésnek, az oktatókat pedig bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a változás. Itt olvashatjátok összefoglalónkat.
A PSZ levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. A PDSZ szegedi, szaktárgyakat oktató tagjai petíciót indítottak a közalkalmazotti státusz megtartásáért, a szakszervezet pedig közleményében azt írta: mindent meg fognak tenni azért, hogy a törvény ebben a formában ne léphessen hatályba.
A beiskolázás szabályai január 1-jétől változnak: alapszabályként annak, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy gyereke még egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda dönt majd. A kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni nagyrészt óvodapedagógus szakemberek bevonásával, majd a befogadott igényeket a helyi pedagógiai szakszolgálatokhoz továbbítják. Negatív elbírálás esetén a szülő csak közigazgatási perben érvényesítheti ellenvéleményét.
A részletekről és a vizsgálatok módszeréről ugyanakkor még szinte semmit sem lehet tudni, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint már az sem lenne meglepő, ha december 31-ig hoznák nyilvánosságra a végrehajtási rendeletet. A kötelező beiskolázás visszavonását követelik a szülők is, az alapvető jogok biztosa pedig vizsgálatot indított a részletes szabályozás hiánya és az elsős osztályokban várható zsúfoltság miatt.
A tanárok túlterheltsége nem újkeletű probléma, ugyanakkor a pedagógushiány mára olyan szintet ért el, hogy sok iskolában hetekig, hónapokig nincsenek megfelelő szaktanárok, így az oktatóknak a saját területektől távol álló tanórákat is meg kell tartaniuk. A helyzetről itt olvashattok részletesen:
Túlórával és trükkökkel "oldják meg" a pedagógushiányt
Több iskolában a saját területüktől távol álló tárgyakat is oktatnak a tanárok, sokszor pedig a pedagógus végzettséget sem várják el az iskolák. Az oktatók számára ez további túlórázást jelent, aminek a kifizetését az iskolák trükközve próbálják megoldani. A tanárhiány valós mértékét eközben elfedi a rendszer - írja a hvg.hu.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
