Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Ahogy beszámoltunk róla, október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét, amely értelmében a szakoktatók jövő júliustól a közalkalmazotti törvény helyett a munka törvénykönyve alá tartoznának, és egyéni béralkut kellene kötniük. A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér nekik, amire 35 milliárd forintot fordítanának. A helyettes államtitkár szerint akár bruttó 100 ezer forinttal is növekedhetnek a fizetések.
A szakszervezetek szerint ugyanakkor a a közalkalmazotti státusz olyan biztonságot nyújt, amelynek elvesztése komoly hátrányt jelentene az érintettek számára. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt írta, munkajogi szempontból a "teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába" kerülnének a szakoktatók. A PDSZ ezért módosító javaslatokkal fordult a parlamenti frakciókhoz, amelyben többek között a közalkalmazotti jogviszony fennmaradását kérik.
A minisztérium az oktatók státuszának megváltoztatását "a rugalmasabb alkalmazási feltételek" és a magasabb bérezés lehetőségével, a bértábla merevségével indokolja, a PDSZ ugyanakkor korábban azt írta: a közalkalmazotti jogviszony nem akadálya béremelésnek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tizenkét pontban foglalta össze a státuszváltozással járó hátrányos következményeket: többek között rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége. A pedagógus elveszítheti a háromévenkénti soros előrelépés lehetőségét, nem kapna törvényi garanciát munkakörének tartalmára, és akár heti 40 tanóra megtartására lenne kötelezhető. Öt nappal csökkenne a pótszabadság mértéke, megszűnhet a jubileumi jutalom és az 50 százalékos utazási kedvezmény.
Sok a kérdés a béremeléssel kapcsolatban
"Nem látjuk a garanciát a megígért béremelésre, sem azt, hogy miből fogják finanszírozni, sem azt, hogy milyen szempontrendszer alapján fognak növekedni a fizetések" - mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az Eduline-nak. A szakszervezet számításai szerint az átlagosan 30 százalékos béremeléshez 42,2 milliárd forintra lenne szükség a beharangozott 35 milliárddal szemben. Gosztonyi elmondta: az ITM-nek egy konkrét számítást kellene leraknia az asztalra.
A PSZ alelnöke szerint az is kérdés, hogy mihez képest emelkednének a bérek. "2013-ban ugyan elkezdődött egy béremelés, de 2014-ben az akkori minimálbéren befagyasztották a vetítési alapot, megemelték a kötelező óraszámot, különböző pótlékokat és a túlórapénzt pedig elvették, vagyis a nettó bér sokaknál kevesebb lett, mint amennyi az emelés előtt volt. Még egy ilyen fizetésemelés és éhen döglünk" - ez szinte szállóige lett akkoriban a tanárikban, idézte fel Gosztonyi Gábor.
A PSZ tizenkét pontja szerint a tanárok elveszíthetik kollektív jogaikat, a jogérvényesítés lehetőségét, és megszűnhet a létszámcsökkentés előtti egyeztetési kötelezettség. Az alelnök szerint a csak a szakoktatókat érintő változások bevezetése a pedagógusokat "megosztó taktika", a közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés és a megígért egyéni béralku pedig ellehetetleníti a a szakszervezetek munkáját a szakképzésben. Gosztonyi Gábor hozzátette: a szakképzésben dolgozóknak úgy kell készülniük a pár hónap múlva esedékes béralkura, hogy a munkaviszonyt részletező végrehajtási rendeletekről még semmit sem lehet tudni.
Az új szakképzési törvényjavaslatról kedden volt vita az Országgyűlésben, ami után az ITM közleményében azt írta, továbbra is nyitott az egyeztetésekre a szakképzés fejlesztése érdekében. A PSZ alelnöke szerint ugyanakkor nem volt valódi egyeztetés a változásokról.
Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
