Módosító javaslatokkal állt elő a PDSZ a szakképzési törvénytervezet kapcsán

A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, „amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák”, enyhítsék.

  • Eduline

"A szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat" – véli dr. Nyitrai Károly, a PDSZ ügyvédje. A pedagógus szakszervezet ezért módosítási javaslatokkal fordult az összes parlamenti frakcióhoz - írják a Facebook-oldalukon. 

"A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll" - helyett visszavezetnék a tervezetbe, hogy a szakképző intézmény alkalmazottja továbbra is "közalkalmazotti jogviszonyban, nem állami intézmény esetén munkaviszonyban, illetve legfeljebb heti 14 foglalkozás ellátása esetén megbízási jogviszonyban áll".

Tizenkét pont az új szakképzési törvényjavaslatról: a PSZ szerint ezt jelentené a munkavállalónak a változás

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) így foglalta össze, mit jelent a munkavállalónak, ha a parlament elfogadja az új szakképzési törvényjavaslatot.

Az oktatók foglalkoztatási feltételeinél a "kormány rendeletében előírt végzettséggel" rész helyett "a törvény által előírt végzettséggel és szakképzettséggel, illetve gyakorlattal" mondatot tennék a törvénybe. Továbbra módosítanának a pótszabadságokon, illetve az illetményeken is. A teljes módosítási javaslatcsomagot itt olvashatjátok el.

A törvénytervezet összességében vitára alkalmatlan - írja a PDSZ. Szerintük nemcsak munkajogi, hanem szakmai tekintetben is elhibázott. Hozzáteszik: a rövid rendelkezésükre álló időben csak a legfontosabb foglalkozási kérdésekre tudtak a módosító javaslatokban kitérni.

Arról már írtunk ma, hogy vitát tartanak az innovációért és technológiáért felelős tárcavezető azon indítványáról, amely egy új törvényt hozna létre a szakképzésről. Valószínűleg az országgyűlésben is előkerülnek a fenti témák.

Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók

A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.